Szerintetek mivel vídíthatnám magam, ha csalódtam a csajozásban?

Lényegében mindig ez történik, randizok, aztán a csajok soha többé nem akarnak még látni sem, csúnya vagyok, nem egy lány csúfolt már ki középiskolás koromtól kezdve, fura mód általánosban még szerelmesek is voltak belém a lányok, kaptam szerelmes levelet is, de valahogy megcsúnyultam középiskolásként, akkortól kezdve a saját osztályomban is rémálom volt bemenni, a jó csajok folyton gúnyoltak, úgy tettek, mintha bejönnék nekik közben meg tudtam én, hogy ronda vagyok. Olyan is volt, hogy csaj beszólt, hogy mekkora orrom van, aztán folyamatosan leépítették az önbizalmam, saját húgomék is azt mondták olyan csúnya vagyok, hogy sosem lesz barátnőm, gáz vagy sem, de sírtam is ilyen 16 éves koromban emiatt, meg persze azóta még százszor sírtam, amikor főleg egyedül vagyok, mert szégyen azért, ha egy férfi sír, ugyanis felnőttem közben, de a helyzet csak romlott, nem javult, a lányok undorodnak tőlem, sokszor még köszönni sem szoktak a suliban, ahol tanulok felnőttként, meg látom én, hogy minden lány az ilyen helyes, magas fiúkért van oda, én meg se magas, se helyes nem vagyok. A legrosszabb ez a fránya torz arcszerkezetem, amin nem tudok még változtatni sem. Utálok már kimenni az emberek közé is folyton szorngok, stresszelek, hogy vajon most ki fog belém kötni és hálát adok az égnek, amikor egy napot túléltem úgy, hogy senki sem kötött belém a külsőm miatt. Legutóbb is a napokban pár csaj elkezdett nevetni, amikor megláttak és valamit súgdolóztak is rólam, de én inkább gyorsan eltűntem, nem bírom én az ilyen stresszes, megalázó helyzeteket és igyekeztem pókerarccal túlélni, de legszívesebben elsírtam volna magam a fájdalomtól, hogy pont a lányok bántanak így, akikhez sajnos vonzódom betegesen szexuálisan, pedig próbáltam már meleggé is válni, elkezdtem nézni homopornót, de valahogy még a farkam sem állt fel rá, olyan unalmas volt, nem izgatott fel. Arra is gondoltam, ha leszopatnám magam egy fiúval,lehet átváltoznék homárrá, de aztán undoridni kezdtem még a gondolattól is, valahogy nem megy ez a meleggé válás, főleg azért sem, mert eddig csak is lányokra tudtam felizgulni. Tegnap is annyi jó csajt láttam, de hát én csúnya vagyok, így érthető, ha egy lánynak sem kellek és persze igyekszem is úgy viselkedni, hogy ne is vegyenek észre, nehogy valaki belekössön a ronda külsőmbe, pofámba. A legjobban az fájt, amikor egy szerelmes ott smárolt előttem a buszon, nem is tudtam már hová nézzek a fájdalomtól, ekkor is leginkább sírtam volna, de hát nem lehet, mert az is gyengeség és milyen gáz is lenne már, ha egy felnőtt fiú sírna. Még tesóm előtt mikor néztünk egy érzelmes, megható filmet, inkább úgy könnyeztem, hogy még véletlen se lássa, szerencsére sötétítve volt a szoba akkor.