Miért rettegek ennyire attól, hogy elmúlik a csoda és, ha élőben is látnak a lányok, akkor majd nem fogok nekik tetszeni?

Fészbukon van, hogy tök ismeretlen lányoknak( nagy részük messze él tőlem emiatt nem is láttak még sosem élőben) bejövök, bejelölnek, rám írnak, lájkolják a ronda képeimet is. Ezen mindig meglepődöm, de ha már megtörtént, akkor megtörtént, jön a para, hogy majd a találkán rondának fog látni és emiatt gyakran kerülöm is a beszélgetést, inkább fel sem lépek fészbukra. Egy lány maga írta nem rég, hogy találkozna velem szíveen, ha benne vagyok és ráérek, de én inkább kitaláltam valami okot, hogy most a suli miatt enm érek rá stb., ami részben igaz is, de persze, ha nagyon akarnék tudnék időt szánni rá a lányra, inkább a félelem, hogy élőben már nem fog helyesnek látni, mint a képeimen meg az, hogy vége lesz a rajongóimnak ezzel. Így is folyton rettegek, ha utcára kell mennem, annyira elégedetlen vagyok a külső adottságaimmal és csak nézem mennyi magas, jóképű gyerek van én meg, hát egy nyomi kis senki vagyok hozzájuk képest, nem is értem, hogy sikerülhettek úgy a képeim, hogy van egy kevés lány, aki helyesnek tart, mert volt már persze olyan is,hogy lerondáztak lányok a képeim alapján is, szóval nem is értem, hogy van ez most. Élőben is rondáztak már le, persze ilyen buta, elkényeztetett csajok, akik amúgy sem az eseteim, de valami azt súgja, hogy amiatt alakult ki bennem nagyon erősen, hogy ronda és esélytelen vagyok a lányokná. Egyszerűen utálok az emberek közé is menni, folyton rettegek, hogy valaki beszól, hogy milyen ronda vagyok és megaláz sok ember előtt. :/

Pedig úgy szeretnék már egy barátnőt, aki szeretne engem és, akit visznt szerethetek, de így olyan nehéz. :/