Félénk vagy tényleg nem akar semmit tőlem?

úgy fél éve megismerkedtem egy sráccal (egy csoportba járunk). az elején nem érdekelt aztán egyre több időt töltöttünk együtt, a végén a körülöttünk lévő emberek már mind azt hitték, hogy több is van köztünk.

együtt mászkálunk mindenhova tanítás után is, együtt eszünk, stb...

aztán egyszer volt egy félreérthető beszélgetésünk, amiből azt vontam le, hogy érdeklem őt, de nem mer lépni.

mindketten elég félénkek vagyunk, úgy hogy több apróbb (számomra akkor egyértelműnek tűnő) jel után úgy döntöttem megteszem az első lépést.

egyik nap megkérdeztem, hogy bejövök-e neki. erre köpni nyelni nem tudott, de azt mondta, hogy igen. régebben is többször említette, hogy tetszik a hajam, szépek a fogaim, a szemeim, jó az alakom stb... úgy hogy én elhittem neki.

aztán tegnap tanítás után elmentünk sétálni ketten. több órát mászkáltunk és beszélgettünk, nagyon jó volt. aztán mikor hazafelé mentünk, hirtelen megcsókoltam. először egy puszit adtam neki, amin nagyon meglepődött, erre azt mondta, hogy ezt nem kéne, ez nem helyes, mert mi barátok vagyunk... aztán közelebb hajoltam és megcsókoltuk egymást. nem ellenkezett, visszacsókolt. éreztem, ahogy remegett csók közben, utána pedig nem mondott semmit.

aztán hazafelé beültünk enni, dumáltunk meg minden, mintha mi sem történt volna.

este még beszéltünk a neten mindenféléről, viszont ma amikor találkoztunk többször kerülte a szemkontaktust, aztán pedig más mellé ült.

külön volt óránk, úgy hogy írtam neki egy sms-t, hogy sajnálom, hogy ha tegnap furcsán jött ki a dolog. azt mondta nem baj, majd megkérdeztem, hogy ő mit gondol erről, mire azt válaszolta, hogy szerinte nem kéne folytatni azt a dolgot, mert nem lenne jó vége. mondtam neki, hogy nem kell a végre gondolni, mire azt felelte, hogy nem lenne szép ha belemenne valamibe, miközben ő nem érez ÚGY.

képes lennék ebbe beletörődni, de ha egyszer bejövök neki, akkor miért nem érdeklem? ráadásul olyan jeleket sugárzott felém, amiből életemben először egyértelműnek éreztem, hogy akar engem. a fiú nagyon gátlásos és elég görcsölős, de most lehetett volna lehetősége elmondania ha akar valamit, mégsem tette.

mit gondoltok erről az egészről? szerintetek tényleg nem érdeklem egyáltalán vagy csak megijedt? szerintetek ha pár napig nem találkozunk, fog változni a véleménye?

én nagyon kedvelem őt és annyira rosszul esik, hogy ezt válaszolta...

köszönöm a válaszokat.