Hogyan működik ez a dolog (sosem értettem) hogy amikor egy 25 feletti fiú és egy lány ismerkedik, akkor nem tudják egymás anyagi helyzetét, a végén mégis miért ilyen nagylakákos, pasi lesz a befutó?

Tehát ugye amikor egy srác randira hív egy lányt, akkor a lány nem tudhatja, hogy milyen anyagi helyzetben van a srác. Mégis azt látja a legtöbb ember, vagyis kívülálló ember, hogy a lányok többsége olyan pasival bútorozik össze, akik 30 körül már megfelelő méretű, pl nagy újmódi kétszintes lakással és ilyen Nissan Juke féle vagány autóval rendelkezik. A kis kellemes, aranyos lányok is. Sokszor vagyok úgy vonaton is, hogy leülnek mellém fiatal anyukák a gyerkőcükkel és beszélgetésbe elegyedek velük. Később kideül milyen nagy lákással bír a a férje 35 körül. De nagyon sokszor máshol is látszik a dolog. Pl van ez a VV Eszter is, átlagos, kedves lánynak tnik, egyáltalán nem pénzéhesnek, mégis olyan pasival jött össze és vár tőle gyermeket, aki megalapozott élettel, jó anyagiakkal bír. Legalábbis van egy részlet, hogy belülről mutatják a lakást.

[link]

Tehát hangoztatva van ez a nem számít, hogy legyen lakása a srácnak dolog a lányok részéről,(főleg 30 körül vagy a felett gondolkodok) ileltve az is mindig ki van emelve, hogy soha nem tudja egy lány a randinál, hogy milyen családból származik, milyen anyagiakkal bíró srácról van szó, mégis valahogy ösztönösen jön ez a dolog, hogy azzal jönnek legtöbbször össze, akinek sinen van az élete fiatal kora ellenére. Mert ugye a ami világban eszméletlen nagy a szegénység, a munkanélküliség, lakást venni szinte lehetetlen. Mégis valahogy az az érzése az embernek, hogy a legtöbb lány megtalálja valahogy az a sikeres pasit, akire sok más lány irigy. Persze tudom, hogy sok nő olyan pasival van, aki nem áll biztos anyagi lábakon. De valahogy azt érezni, hogy a többség, belehúz a jóba. Hogy működik ez?