A férfiak tényleg képesek évek múlva is arról mesélni, hogyan járattak le egy lányt?

Mivel az egész nagyon gyerekdolog volt, valójában csak annyi történt, hogy találkozgattunk néha, csomót beszéltünk telefonon. Ő persze hamar észrevette, hogy a kislánynak bejön, ha bókolgat, és elhiteti vele, hogy ő a legtökéletesebb nő (!!!!!! - 14 éves voltam...) a világon. Az ilyen találkák általában a nagyközönségtől távol zajlottak. Aztán egyszer egy esküvőre hívtak meg engem, én meghívtam magammal, persze nemet mondott, mert dolgoznia kell, de aztán mégis azt mondta, hívjam fel majd aznap, és és szakít egy kis időt, hogy legalább találkozzunk. Én felhívtam, azt mondta, nem jön. Aztán egy haverja - aki szintén ott volt az esküvőn- odajött hozzám és mindenki előtt azt mondta, a srác üzeni, ne keressem többé, mert a párkapcsolat nem kislányoknak való. Szóval... ilyen és hasonló dolgok hangzottak el akkor a szájáról, és ez még a lightosabb megfogalmazás volt. Azt hittem, elsüllyedek ott... Három év múlva lett először "igazi" barátom, de tele voltam komplexusokkal. Az egyetemi évek alatt jöttem rá, hogy először nekem kell magamban hinnem, és csak utána várhatom el ezt másoktól is. Ergo, túltettem magam mindenen. Épp ezért dühít fel, hogy ő az elvileg jól működő kapcsolata mellett fűnek-fának arról beszél, hogy majdnem lett köztünk vmi, de neki sikerült engem megszívatni...