Lányok! Mi alapján választatok párt? Hogyan döntetek a kezdeményezőkről?

Első kezdeményezéskor még sehogy sem döntök, hagyom, hogy maguktól menjenek a dolgok, hogy megismerjük egymást.

A fizikai összhangon túl a szellemi összhang az, ami nagyon fontos nekem, hasonló a hasonlónak örül alapon. (gondolkodás, világnézet stb.) Kifejezetten imponál, ha valaki barátian közeledik felém. Persze különbségek mindig adódnak két ember közül, de úgy gondolom, volt már annyi tapasztalatom, hogy tudjam, mik az elhanyagolhatóak vagy összehangolhatóak, és mi az, ami állandó összeférhetetlenséget okozna kettőnk között. Korábban sokkal inkább a puszta szenvedélyem irányított, ami sok keserűség forrása lett. Párkapcsolatomban a harmóniát és a nyugalmat keresem. A változatosság is fontos, de élményekben, nem érzelmekben.

# 3-as! Nem unod még ezt a többi nagyon értelmes férfitársaiddal együtt? Minden nap látok ilyen témájú kérdést, és minden kérdésre beírjátok ezt, aminél kicsit is témába vág. Nagyon szánalmas már. Foglalkozzatok magatokkal, gyűjtsetek önbizalmat, és ne a lányokban keressétek a hibát!

A kérdésre: Sok minden számít. A gyengébbek kedvéért elmondom, hogy a külső és a belső is számít egyaránt, és ez így van rendjén. A pénz viszont egyáltalán nem érdekel.

Hülyenevű négyeske! Te nagyon nem fogtad mit akart a 3. mondani. A csajoknak nagyrészt rohadtul nem számít hogy milyen a férfi VALÓJÁBAN! Csak a reklámok, barátnők elvárásai alapján felállít egy preferenciát, és ha abba beleillik az akármilyen próbálkozó, akkor össze is jön vele. Többnyire tényleg nem számít hogy bunkó-e vagy sem. De mindig van valami amiért őt választja. Legyen az a pénz, vagy bármilyen más érdek.

Amíg egy pasit egy egyszerűbb lány is magával tud ragadni, és megmagyarázhatatlanul(minden érdek nélkül) totál szerelembe esik, addig a lányok szinte csak kiválasztanak egyet a jelentkezők közül, mint a legújabb szempillaspirált az avon katalógusból.

Névtelen, kemény 44%-os ötöske! Te nem tudod elfogadni, hogy nem az a valóság, amit az elkeseredett, kikosarazott, önbizalomhiányos, változtatni lusta hímek állítanak.

Ha nem jött volna le a válaszomból, közlöm, hogy nő vagyok, tehát ki tudok indulni magamból, és a számtalan nőből, akit ismerek, akik a barátnőim.

Érdekel, hogy milyen a férfi VALÓJÁBAN. Utálom a tahókat, viszont a férfiatlan, bájcsevegős nyuszifiúk sem az eseteim. Szeretem az intelligens módon szarkasztikus, humoros, magabiztos fiúkat, akiknek szívük is van, és tudnak szeretni is nagyon. Magyarul nem igaz, amit mondasz, és nem kellene általánosítani, és végletekben gondolkodni.

A reklámokat meg a barátnők elvárásait nem tudom honnan szedted, nem láttam még olyat, akiknek ezek számítanának. Tudom, hogy sokféle ember van, de ilyenből egyet sem láttam.

A pénz téma már egy közröhej amúgy, nem tudom, hogy mikor fejezitek már be.

Az utolsó mondatod pedig egyenesen szánalmas. Persze, minden nő csúnya, gonosz érdekember, és minden "rendes" fiú törtszívű hősszerelmes. Hogyne. Biztos a fiúk, akikbe ÉRDEK NÉLKÜL beleszerettem, aztán durván megbántottak valódi ok nélkül(nem a bunkó, kigyúrt szépfiúkra megyek, mielőtt megvádolnál) igaziból lányok voltak.:D

Fel kéne nőni, emberek! Mint írtam, én is voltam már szerelmi bánatos, csesztek már ki velem is, rengeteg bunkóról szerzek tudomást nap, mint nap, mégsem siránkoznék sosem, és nem találnék ki ostoba sztereotípiákat a férfi nemre. Inkább foglalkozom magammal, hogy maximumot nyújthassak minden téren, aztán próbálom megkeresni azt, akivel boldoggá tehetjük egymást. Ilyen egyszerű.

Kikérem magamnak sok másik nővel együtt az elcsépelt hülyeségeiteket. :)

Én férfi vagyok, de ez a "csajoknak csak a külső számít" közhely akkora baromság, hogy hihetetlen. Ha egy fickó odamegy egy csajhoz egy szórakozóhelyen, akkor mégis mi a f*sz alapján választja ki a csajt??? Egész biztosan nem a külső, hanem a megnyerő intellektus alapján, nem? És ha odamentél (és valószínűleg még aznap sem vagy az első), miért volna kedve elmélyedni a megnyerő személyiségedben, ha nem is fogod meg? Egy felszínes ismerkedés során hogyan lehet elvárni valakitől, hogy ne legyen felszínes?

Gimis koromban egy rakás lány haverom volt, és ha elmentünk egy szórakozóhelyre, hétszentség, hogy pár fickó előbb-utóbb megjelent az asztalnál próbálkozni. Elég hamar leesett, hogy miért küldenek el mindenkit a f*szba: mert elegük van már, hogy legyek módjára kell lerázniuk a nagyobbnál nagyobb idiótákat, ott leesett, mennyire gáz is ez. Azóta nem is várnám el, hogy ha odaállítok sablonos dumával egy idegen asztalhoz, kedvesen fogadjanak.

Nekem igenis az a tapasztalatom a nőkről (a tipikus gyökér plázap1csákat leszámítva), hogy ha egy pasi személyisége megfogja őket, akkor pont leszarják, hogyan néz ki. Nyilván vannak határok, mert Quasimodoval még ekkor is viszonylag kevesen kezdenek. Nekem van egy baromi jó példa haverom erre. A srác kb 170 magas, mellé majd' egy mázsa. Még mackósnak sem mondani, inkább amolyan dugónak. Egy büdös petákja nincs a szerencsétlennek, cseppet sem öltözködik divatosan (abszolút csodabogár, semmiben sem követi a divatot). Nincsen kocsi, nincsen karrier, még diszlexiás is, hozzá utánozhatatlan ordenáré röhögéssel. 27 éves korára úgy volt kb 30 szexparntere, hogy volt egy 7 éves, egy egy éves és egy másfél éves kapcsolata. Hagyjuk már gyerekek, rossz helyen ismerkedtek...

Másik kérdés: ha te annyira mélyenszántó embernek tartod magad, miért akarsz olyan csajjal járni, amelyik csak a külsőd alapján elküld? Te nem éppen a külseje alapján szúrtad ki, azaz nem vagytok épp egyformán felszínesek? Ha meg csak felszínes szexkapcsolatra vágysz, hogyan várhatod, hogy ő az intellektusodra nedvesedjen, főleg, hogy te sem az ő jelleméért mentél oda??!

2. es válaszoló vagyok megint. Figyelemmel követtem itt a kialakult vitát,, és örülök az utolsó hozzászólónak. Feltételezem korban is van különbség...nem csak véleményben. Mindkét nemre igaz, amit most írok: kell, hogy ismerjük egymást, nagy vonalakban, a férfi a nőt, a nő a férfit, másképp nem működük köztünk a kapcsolat, és sajnos a sok kudarc ára a másik nem gyűlölete. Én azt mondom, előbb mind magunkban keressük a hibát egy-egy sikertelenség után, azután a másikban, de ehhez el kell érni egy érettséget. Toleráns embernek tartom magam, de azt nem tudom elfogadni, ha valaki egyik előítéletes megjegyzését szedi elő a másik után.

Sokan itt vezetik le e fölös feszültségüket, ami még mindig jobb, mintha a való életben tenné, de azért nem ártana sokaknak egy tanulni a kulturált vitatkozást. A vita jó, mert előre vihet, de a vagdalkozás csak olyan negatív érzéseket gerjeszt, amire senkinek nincs szüksége.