Hogy lehetséges hogy nőgyülölet mellett pont az frusztrál hogy nincs nőm?

Az egyik (a nőgyűlölet) [SZERINTEM] egy válasz reakció a téged ért valamikor stresszhelyzetre, rossz emlékre, ugyan akkor a másik érzés (a nő hiánya) egy biológiai folyamat eredménye, méghozzá, hogy kell valaki melléd, akit szerethetsz, akivel szeretkezhetsz (ugyanakkor lelkileg is fontos, és etéren is frusztrálhat). Érdemes felkeresni egy szakembert, ha nem tudod kezelni egyedül a helyzetet, de terápiás szinten egy megértőbb barátnő is segíthet kezdésnek... habár nem tudom mennyire vagy durva, ezt te tudod...

F/16

nem tudsz rájuk mosolyogni, szívtelennek és ésszerűtlennek tűnnek, legszívesebben megütnéd őket... hát ez nem a vonzalom jele. és ráadásul még azt is gondolod hogy lelkileg nem tudnának neked semmit megadni sem,

komolyan, próbálkozz be egy fiúnál, hátha vele megtalálod a közös nevezőt.

ha meg a fiúktól undorodsz, akkor tényleg nem tudom mit lehetne tenni ezzel a üggyel kapcsolatban.

Utolsónak.

Ne b*ziként kezeld már a kérdezőt. Nem muszáj neki szeretni senkit ezért fölös fiúzásra küldeni. Másrészt homokból van már elég ebbe az országba nem kell itt ilyen SZDSZ-es tanácsokat adni....

Ez teljesen természetes korszak, nem tudom, hány éves vagy, bennem ez kb. 10 éves koromban játszódott le. Azóta nőszeretet van. :)

Akkor még ilyen kijelentéseket is tettem, hogy utálom a nőket, és nekem soha nem lesz feleséges. Anyámék erre nevettek, és azt mondták, még pár év, és futni fogsz utánuk. Ezt akkor elképzelhetetlennek tartottam.

Nyugi, a hormonok nálad is győzni fognak. :)