Miért érzem én ilyen gyakran, hogy szükségem van egy lányra, akit szerethetek?

Miért vagytok ilyen undokok szegénnyel? Elvégre is ez az oldal azért van, hogy aki szeretne kérdezhet. Nem???

Azért érzed, mert amellett, hogy szingli vagy, és szeretnél valakit, akit szerethetnél, első sorban azt szeretnéd, hogy téged is szeressenek. Ezzel nincs is semmi baj! Ez nem bűn, vagy szégyelni való.

Én azt éreztem ki a szavaidból, hogy eléggé szeretethiányos vagy.

Nem tudom, hogy a helyzet milyen nálatok otthon, de az a tapasztalatom, hogy amely családban a szülők elfoglaltak és alig vannak otthon, vagy nincs kihez fordulni, méginkább kiélesedik ez a helyzet, mint azoknál, ahol a legnagyobb összetartás és sok-sok egymással tölltött idő van.

Bocsáss meg, nem vájkálni szeretnék a magánéletedben, hiszen semmi közöm hozzá, csak nagyrészt ez a helyzet, amit leírtam. Talán amiatt is, mert én is hasonló cipőben járok, mint te. Már ami a szingliséget illeti.

A legjobb talán az lenne, ha megpróbálnád magad kellően lefoglalni, ha pl vannak barátok, akkor velük sokat beszélgetni, együtt lenni, esetleg eljárni valami jó kis közösségbe, ha persze ez megoldható, vagy akár olvasni valami izgalmas könyvet, hogy addig is eltereld a gondolataidat.

Esetleg különböző társkereső oldalakkal próbálkoztál már?

Igaz ebben is benne van a rizikó, hogy az illető nem az, akinek mondja magát, de egy próbát meg ér!