Csak szex? Esetleg barátság? Vagy szimplán csak jó volt de ennyi volt? Ha komolyabbat akarok, akkor mar esélyem sincs?

Sziasztok! Egy fiatal lány vagyok. Nem régóta találkozgatok valakivel! Szexkapcsolatot szerettem volna vele, de pár alkalom után kiderült, hogy számomra nem közömbös, és partnerként is el tudnám fogadni. Helyes srác, de egyszer sem vettem észre rajta, hogy el lenne szállva magától. Kedves volt, mindenről el tudtunk beszélgetni. Mindketten elmeséltük egymásnak a történetünket, és nem szégyelltünk a másik előtt semmit. Folyton ölelt, csókolt, és én persze viszonoztam.. Úgy éreztem, neki is kezdenek komolyabbra fordulni az érzései. Rengeteget beszélgettünk, és egyik este felvetettem a témát, elmondtam neki, hogy bennem elindult valami, ami úgy gondolom visszafordíthatatlan.. Azt is mondtam, hogy nem vagyok szerelmes belé, de nagyon megkedveltem, és szeretnék egy picit többet.. Azt már előtte is átbeszéltük, hogy nem vagyok egy nyomulós típus, nem fogom éjjel nappal zaklatni. A szex is jó volt vele, mert foglalkozott velem, és nem mindennapi gyengédséggel..Tehát mintha szeretne...Ezért nem is értettem, hogy mi a gond, azzal, ha többet szeretnék! A végén kinyögte, hogy általában, már az első találkozásnál tudni szokta, ki az akibe szerelmes tudna lenni.. Ès, hogy velem nem érezte... Azt is elmesélte, hogy akárhányszor elindult benne egy szerelem féle érzés, mindig olyan lány volt a kiszemelt, akire ha rámutatnék, egyből azt mondaná, hogy hagyjál már! Èn vele?? Ès általában ezek viszonzatlan szerelmek voltak. A kérdésem az lenne.. Miért viselkedett akkor úgy mintha többet szeretne? A kifogása erre az volt, hogy ez természetes, de én nem így látom. Manapság a pasik nem így bánnak a lányokkal. Szerintetek mit csináljak? Attól félek, ha továbbra is tartom vele a kapcsolatot, akkor szenvedni fogok. De mivel igen értelmes, intelligens és szeretni való (mármint az általános értelemben) embert ismertem meg benne, ezért elveszíteni sem akarom.. :( Ritkán érzi úgy az ember, hogy megtalálta a lelki társát. De én most úgy érzem! A szex is jó volt vele, sőt, az egyik legjobb, ráadásul nem is volt erőltetve, csak amit mindketten akartunk.. Nem tudom mit tegyek, félek, hogy nem tudom kordában tartani az érzéseim, és így elveszítem...