Csak engem visel meg ennyire az elutasítás?

ne idefigyelj, ez semmi.

én május-június-július időszakban 8 lánytól kaptam elutasítást, olyan is volt, aki a 4. "randin" közölte, hogy ő mással akar járni... Ez van. szar az élet. de öngyilkos nem leszek, és már túltettem magam rajta. Mert ezek a lányok mind rohadtul bánni fogják, hogy nemet mondtak. mert most munkába és tanulásba ölöm így minden erőmet. És hidd el, eljön még a mi időnk, csak várni kell.

Ó akkor a rekordot én tartom (a számadatok titkosak).

Amúgy ilyenkor az szokott történni, hogy jól elkeseredek, leiszom magam, elmegyek bulizni, jól becsajozok. ez általába segít.

Srácok, mi ez a végelkeseredés?

A csajoknak se könnyű azért. Alakulófélben volt egy kapcsolatom, de pár napja a srác nyilvánosan (egy buliban a barátnőim/barátaim előtt) melegebb éghajlatra küldött minden ok nélkül.

Hazudnék, ha azt mondánam, nem éreztem magam pocsékul miatta, de még élek, itt vagyok, nem akartam helyben öngyilkos lenni.

Az élet megy tovább, nem szabad elkeseredni.

Ami nem öl meg, az erőt ad. Minden rossz azért történik, hogy értekelni tudjuk a jót, amely majd utána következik. :)

#7

Rossz után csak még rosszabb szokott jönni.

Nem feltétlenül. Sok minden hozzáállás kérdése is.

Tudom, milyen nehéz újra bízni magadban, és hinni másoknak egy csalódás után, de nem szabad feladni. Soha.

Ha egy okod van sírni, keress száz okot nevetni. :)