Lehet, hogy ez a gond? Túl lelkiismeretes vagyok?

Elég lelkiismeretes vagyok. így senkit sem szeretek megbántani. Már rég óta nem volt olyan, hogy nagyon tetszett valaki, vagy esetleg szerelmes is voltam belé. Az elmúlt időben elég sok ismerősömről derült ki, hogy vagy tetszek neki, vagy szerelmes belém, vagy lehet, hogy tetszek neki. Nagyon jól esik, mert nem is igazán értem, hogy mivel érdemeltem ki az emberek szeretetét, de egy kicsit rossz is. Főleg ha van két fiú akik barátok, és akkor jövök én. Akaratomon kívül rondítok bele a barátságukba, már-már nem is merek semmit sem mondani egyiküknek, ha látja a másik. Vagy vegyük például az egyik nagyon jó barátomat. Valószínűleg neki is tetszek. Magyarul ha kezd nekem is megtetszeni valaki egyből elnyomom a dolgot, mert tudom, hogy mennyi embernek okoznék fájdalmat, esetleg megharagudnának, és nem beszélnénk többet. A barátság tönkretevéséről ne is beszéljünk. Mi lesz így velem? Hasonlóan járt már valaki?