Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Túlságosan beleélem magam?
Van egy lány, aki tetszik. Még nem nagyon ismerjük egymást, de már beszéltünk párszor, azt hiszem, látja, hogy bejön nekem. Én 18 éves vagyok és még nem volt valódi barátnőm. Jó, egyszer volt, de az csak amolyan "játék-kapcsolat" volt, alig találkoztunk, alig tudtunk meg valamit egymásról, semmi mélysége nem volt és nem tartott sokáig.
Nagyon ki vagyok éhezve arra, hogy legyen végre barátnőm. Elég zárkózott vagyok és nagyon sokszor jártam már pórul, és sokat töketlenkedtem. Sokszor volt, hogy túlságosan beleéltem magam abba, hogy mennyire szeretném azt a lányt, és észre sem vettem a valóságot, hogy akit én istennőként bálványozok, az azt sem tudja, hogy létezem és egyáltalán nem akar tőlem semmit. Elég érzékeny srác vagyok, eléggé beleélem magam ezekbe a helyzetekbe. Nem vagyok flegma, nekem az nem úgy megy, hogy "á, van egy csomó csaj, majd felszedek úgyis egy másikat". Nekem, ha nem sikerül, azt nagy törésnek élem meg. Félek attól, hogy nem sikerül és nem tudom egy vállrándítással elintézni. Ugyanis futok kifele az időből és mivel tapasztalatlan vagyok, ha így haladok, jó eséllyel maradok agglegény. Ha pedig nem is, akkor is ideje lenne már elkezdeni. Szóval nem úgy van, hogy "ez elment, jön másik, van időnk", inkább ahhoz hasonlítanám, mint amikor egy kiéhezett embernek újra és újra azt mondjuk, hogy most nincs ennivaló. Tudja, hogy ez az állapot nem tartható sokáig, muszáj szereznie valahonnan. Nincs olyan, hogy nincs. Tudom, hogy hülye példa, de így érzek, egyszerűen most már sikerülnie kell, szükségem van erre. Testileg is, lelkileg is.
Szóval az van, hogy most elhívtam egy lányt. Igazából úgy hívtam el, hogy többen is mennénk (tudom, hogy így nem olyan, mint kettesben, de tekintettel arra, hogy még alig ismerjük egymást, úgy gondoltam, sokkal jobb, ha előbb egy kisebb társaságban megyünk valahova és majd utána hívom el randira, így nem vagyok túl tolakodó). Régóta terveztem ezt is és nagyon szeretném, ha sikerülne. Nem tudom, hogy van-e barátja (valószínűnek tartom, hogy nincs), nem tudom, hogy ő most ebből leszűri-e azt, hogy bejön nekem, nem tudom, hogy mások mennyire pályáznak rá, nem tudom, hogy ő ebben mit lát, lehet, hogy csak azt hiszi, hogy barátkozni akarunk, de semmi több, szóval attól félek, hogy megint túlzottan belelovallom magam.
Akkor az elsődleges célod legyen az,hogy mint két idegen, ismerjétek meg egymást, beszélgessetek és ha megtudod,h nincs barátja, akkor szabad a pálya, mindent bele!
Az meg,h más is pályázik-e rá, ne érdekeljen, add önmagad, mert ha te kellesz neki, akkor mások úgysem számítanak. :)
Bátorság, ne zárkózz el és ne félj megpróbálni! :)
Az,h nem láttad..az nem azt jelenti,h tényleg így is van, h senkinek sem kellesz! :)
Mindenki hajlamos arra,h még véletlenül se vegye észre, ami az orra előtt van.
Ez az én esetemben úgy volt,h ha tetszett egy srác/beleszerettem, egyikőjük felé sem tudtam kimutatni,h bejön, érdekel, szívesen megismerném és így persze,h nem vette a lapot és hoppon maradtam, de rájöttem,h néha nem árt azt mutatni mások felé, amit tényleg érzek. :)
Amúgy meg, ha beszélgetsz azzal a lánnyal, akkor biztosan látni fogod, hogy érdekled-e v sem. :)
Jajj, meg ne haragudj már, de én ezt valahogy így tudom elképzelni:
Mentek x fővel valami beszélgetős helyre. Ott Valaki felvet egy témát, beszélgettek arról Mindenkivel. Te csöndben ülsz, figyeled a Lányt, tanulmányozod, azon görcsölsz, mit mondjál neki, hogy lekösd, lenyűgözd, szórakoztasd, végül valami huszadrangú hozzászólással, amiből biztos nem lesz baj, gondolod Te, mert se nem túl nyomulós, se nem túl uncsi, megszólítod. Lány reagál, mert valszeg nem bunkó, Te euforikus örömbe kerülsz, hogy válaszolt, mert Ő a tömör gyönyör válaszolt neked, de most jössz csak igazán zavarba, hogy mit mondj neki a biztonságos huszadrangú téma után, amivel folytatni lehetne a csevejt. Lány közben vár, nem vár semmi csodát, csak egy épkézláb mondatot, egy jelzést, hogy te barátkozol, vagy próbálod felszedni, vagy mi, de mivel Te zavarodban semmivel sem tudod folytatni a huszadrangú csevejt, úgy véli nem is irányul annyira rá a figyelmed, csak udvariasan megjegyeztél egy mondatot, mert gondolja, hogy Te sem vagy bunkó.
Aztán jön Másik Srác (tegyük fel normális), akinek édesmindegy ki ez a lány, csak látja, hogy csinos, meg kedves, leül mellé, egyértelművé téve, hogy tetszik neki, Lánynak ez roppantul imponál, beszélgetnek, vidáman, akár bizalmasan, mert Másik Srác nagyon próbálkozik, nem is fél annyira attól, hogy kikosarazzák, de a Lány nem fogja, mert a csoportban lévő többi srácról úgysem feltételezte a viselkedésük alapján, hogy érdeklődnek iránta, így miért ne?
Te pedig majd ülsz megsemmisülten, mert bele sem mersz szólni a beszélgetésükbe, nézed hogyan happolják el előled a Lányt, mert ha meggebedsz, sem vagy képes egyértelművé tenni, hogy mit akarsz igazából?
20L
Nagyjából ez volt eddig, ezt akarom elkerülni a jövőben.
És mit tegyek, ha az senkinek nem tetszik, ha én "próbálkozok be"? Ha engem leszarnak?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!