Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tanácstalan vagyok, mi legyen?
Előre is köszönöm azoknak, akik válaszolnak. Kicsit hosszú lesz.
19 éves vagyok, szeptemberben leszek 20, és még nem volt barátom. Nem hiszem ezt problémának, bár a múltban már sokat rágódtam ezen és eléggé el voltam keseredve.
Kezdetben csak az elvárás miatt, utána tényleg igényem támadt rá. 18 éves koromig nem is érdekeltek a fiúk, illetve csak egy, akibe viszonzatlanul 3 évig szerelmes voltam. Kb egy éve kezdtem el megváltozni, sokkal szociálisabb, barátkozósabb vagyok, lefogytam (jelenleg 60 kg vagyok és 73 voltam, de a tél előtt még 57 voltam), sminkelem magam, adok magamra, nőtt az önbizalmam. Sajnos a főiskolámon elég rosszak az arányok, kevés a fiú, és azon pár közül, aki egyáltalán van, kettőnek biztos tetszettem a közvetlen környezetemből.
Őket mégis úgymond elutasítottam, mert nem voltam benne biztos, hogy jó pár lennénk. Mivel jött a tavasz és kb minden sarkon azt néztem, hogy vajon neki bejövök-e? és elég hullámzó volt a lelkiállapotom, regisztráltam az egyik felkapott társkeresőre, és ott megismerkedtem egy fiúval. Még csak párszor randiztunk,de nagyon úgy tűnik összeillünk, és teljesen ésszerű lenne, hogy együtt legyünk.
Mivel eléggé tempósan haladunk, most kéne döntenem, hogy mit is akarok. Egyrészről szükségem van rá, mert lenyugtat, viszont kizárja, hogy másokkal ismerkedjek. Nagyon szimpatikus, de nem vonzódok hozzá eléggé, nem hiányzik és még barátok sem vagyunk. Változhat ez még? érdemes folytatni? Előbb utóbb ebből kapcsolat lesz így...
Köszi a válaszokat és hogy elolvastátok.
SOHA ne legyél a párja valakinek csak azért, mert az ésszerű lenne, ha ezen felül nem vonzódsz hozzá igazán testileg-lelkileg egyaránt.
Én is ismerkedtem neten sokat. Nekem az a tapasztalatom, hogy akihez nem vonzódsz igazán már az első találkozón, ahhoz később sem fogsz. De talán még változhat ez.
Tanácsok. Olyan nincs, hogy most "el kell döntened", mit akarsz tőle. Találkozgass vele addig kötetlenül, ismerkedés szintjén, míg egészen biztosan nem érzed, hogy akarsz-e a párja lenni (nem csak ésszel, hanem a szíveddel is!!!), vagy sem. Eközben lehet bátran másokkal is ismerkedni, hisz ez még nem együtt járás, csak ismerkedés.
Ha ő megunja, hogy nem döntöttél még, és ezért nem akar már veled találkozgatni kötetlenül, akkor annyi, hagyd, és ismerkedj másokkal tovább.
De csak azért, mert "ésszerű lenne", vagy mert a másik már türelmetlen, de te még nem tudod igazán, mit akarsz, csak ilyen okokkal soha ne kezdj kapcsolatba, mert a nem akarásból úgyis nyögés lesz.
Olyannal érdemes kapcsolatot kezdeni, a kívül-belül vonz, aki hiányzik, ha nincs veled, és nem csak tudod, hanem érzed is, hogy Tőle szeretnél valamit. 23L
Tudod ,ha valakit igazán szeretsz, arról tudni fogsz. Megérzi a kis szíved.
A másik: olcsó kifogás, mert a másik segít, lenyugtat. Ez gáz. Aki önmagát nem tudja boldoggá tenni az miből gondolja, hogy más tudja? Ha te nem tudsz egy emberként helytállni, akkor a párkapcsolat sem fogja neked azt az élményt nyújtani, amit kellene.
Én is 20 évesen ismerkedtem életem nagy szerelmével, és azóta is boldogan élünk. Előtte se azon filóztam, hogy kéne egy srác, és jaj vajon bejövök-e a szemben lévő srácnak. Én kihasználtam a függetlenségem! Eljártam sportolni, játszani, szórakozni! Élveztem az életem egyedül is.
Szerintem elég szomorú, hogy a fiatalok többsége a párkapcsolattól várja a boldogságot, a fordulópontot. És amíg azon nyűglődik, hogy neki mikor lesz, addig elveszti azon fontos pillanatokat, amellyel sokkal gazdagabb lenne nemcsak a jelen, de a későbbi élete is.
Elárulom: a barátomnak pont az tetszett meg bennem, hogy én tudom élvezni az életem, nem kerestem görcsösen a fiúk/szerelem társaságát. Tudtam minden apróságnak örülni, és hogy nem veszett el belőlem a gyermek.
Tudom, és igyekszem is kihasználni a fiatalságomat, eddig nem véletlenül nem foglalkoztatott a téma. De az is igaz, ha akarja, ha nem az ember, főleg ha kevés az önbizalma vagy bizonytalan magában, előbb-utóbb eljön a pillanat, hogy vágyik arra, hogy ő is a normális kategóriába essen. Azt látom magam körül, hogy ennél kevesebb indokért is vannak együtt emberek. Mivel sokat változtam, kell nekem a megerősítés, hogy jó irányba haladok, és kell, hogy valakinek tetszem. Szerintem az ő részéről ugyanez a helyzet, így nem arról van szó, hogy kihasználnám, ilyet nem tennék... az eddigi válaszokat köszönöm, segítenek gondolkozni, mindenkit 100%-ra értékelek természetesen.
Örülnék, ha találnék valakit, aki tényleg megfogna, de eddig nem sikerült, és ha ilyen görcsös vagyok, félek nem is fog. Ezért is kezdtem el ismerkedni.
Még annyi:
mi fér bele a "még ismerkedünk de semmi komoly" kategóriába? Legutóbb egészen közel húzott magához, és úgy érzem, nem sok választ minket el az első csóktól, nekem az már körülbelül a járással volna egyenlő. Nem tudom hogyan indokoljam, hogy várjunk még... vagy hogy ő például egy csók után mit fog gondolni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!