Ez a lány felületes ugye?

évfolyamtársammal kb. fél éve ismerjük egymást. Többször kérdezték kivülállók, hogy mi most járunk e vagy sem. Én akartam volna, de akkor a leányzónak barátja volt, kb. 2 éve. Aztán elváltak útjaik, és úgy gondoltam, lépek. Kb. november elején irtam neki, hogy találkoznánk e (már nem járunk egy suliba, ő dolgozik én munkát keresek). Akkor aztmondta, hogy igen persze, csak most el van havazva egy kicsit. Egy hónap után megint irtam, hogy úgy látom elfeledkeztél rólam. Nem, nem feledkezett meg, csak még mindig be van táblázva, ha meg nem akkor igyekszik németet tanulni (minden vágya a külföld). Na végre tegnap sikerült a dolog, akkor még mentegetőzött a karácsonyi, stb dolgokkal is.

Innentől kicsit furcsa dolgok kerültek felszinre. Már január óta munkanélküli, mégis február van. Nekem is lett volna más dolgom, de lemondtam - ezt tudattam is vele, reakció: "dehát találkozhattunk volna egy hétvégei napon is", mintha nálam lett volna a labda... -.-

amúgy jól éreztük magunkat tényleg, de most ez annyira nem hagy igy nyugodni. Fejemre öntöttem volna a teát legszivesebben.

Ez nem a felületesség egy formája?