Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Összejönni egy nagyszüleivel élő férfival?
Egy 35 éves férfiról lenne szó, akivel egy társkeresőn ismerkedtem meg. Már az első beszélgetésünk alkalmával mesélte, hogy nagyon kicsit volt, amikor a szüleit elvesztette és a nagyszüleivel nőtt fel és mesélte, hogy milyen jóban vannak, és mennyire jófejek, biztos kedvelném őket.
Van munkája, vagyis konkrétan homeofficeból dolgozik otthonról, mert a nagyszüleinek sok segítségre van szüksége és az egyikük olyan állapotban van, hogy nemigen tud mozogni és másra nem számíthatnak.
Elmondása szerint sok nőnél ez kizáró ok és emiatt sokáig nem is használta az appot, ahol megismerkedtünk. Igaz, hogy 8 évvel fiatalabb vagyok nála, de nagyon szimpatikusnak talál és szeretne velem komoly kapcsolatot, de amikor kérdeztem, hogy mit gondol az összeköltözésről, mondta, hogy gondolkott rajta, és ha úgy alakul a kapcsolatunk, akkor szeretné. Viszont nekem fura lenne úgy ott lenni, hogy a nagyszülei is ott vannak. Én egyedül élek és azért szerintem az sem megoldás, hogy mindig nálam legyünk, ha együtt akarunk lenni. Ráadásul a világ végén élnek és eléggé nehéz odamászkálni hozzá.





Már ne haragudj, de még csak írásban beszélgettek, de már komoly kapcsolatot szeretne veled? Ez itt a baj. Ismerjétek meg egymást, aztán majd utána akarjatok komoly kapcsolatot!
ha neked nem tetszik az életkörülménye, és nem akarsz ilyen kapcsolatot, akkor ne ismerkedje vele! vedd észre a tényeket, hogy amíg a nagyszülei élnek, nem fog elköltözni, mert segítenie kell őket, másra nem számíthatnak.





Őszintén? Ápoltam beteg családtagot, tudom, hogy milyen. Soha többé. 27 évesen biztosan nem vállalnám. Azt csak hiszed, hogy "csupán" ott laknál, ki kéne venned a részed az ápolásból is. Nem a pelenkázás a legrosszabb. Hanem a személyiség leépülése. Tudom, hogy beteg, tudom, hogy nem tehet róla, de akkor is gonosz lett.
Gyereket meg úgy végképp nem...

























Én is ebben a helyzetben vagyok, ápolom az apámat akinek izomsorvadása van, anyám pedig combnyaktörés után igen nehezen mozog. Ikerházban lakunk, nem egy háztartás, de ha jeleznek, akkor mennem kell segíteni. Volt olyan barátnőm aki velem lakott egy ideig, de ő sem bírta elviselni, hogy nem tudunk szabadon utazni, hogy napi 24h készültség van.
Van egy nővérem aki hozott egy döntést és elköltözött az ország másik részére és évente egyszer meglátogatja a szüleinket, igazából magasról szarik rá, hogy mi van velük. EZ is egy hozzáállás, ő a saját családjával akar foglalkozni és gyakorlatilag rám hagyta az öregek ápolását.





Őszinte leszek, nem jönnék össze. Úgysem fogja otthagyni a nagyszüleit, ha eddig nem tette meg.
Én nem akarnék más ember nagyszüleivel élni, pláne, ha gyerekeket is szeretnék.





Szerintem most az van hogy ő ott náluk nem költ lakhatásra, és segít nekik. Ha elköltözne akkor költenie kell lakhatásra és költenie kell ápolóra. Hacsak nem a nagyszüleinek van valami magasabb jövedelme pl magasabb nyugdíj. Ápolót is nehéz találni akit elfogadnak. Tehát az egész elég lehetetlen.
A home office az full home office? És csak emiatt csinálja, vagy egyébként is bevált?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!