Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Helyén való a tartózkodásom?
A munkahelyemen megismertem egy nálam tíz évvel idősebb nőt, akivel jó viszonyba keveredtünk. Egyáltalán nem az én esetem, eleinte fel sem figyeltem rá, ugyanakkor mivel számomra fontos hogy ki a partner, így az előző párkapcsolataimban is a személyiség adta az i-re a pontot. Enyhén szólva akkor ragadta meg a figyelmemet, mikor többedjére is elképedve konstatáltam, hogy jóformán mindenben hasonló véleményen vagyunk, hasonló értékrenddel, érdeklődési körrel, hasonló vágyakkal, ennyire még sosem találtam meg magam egy másik emberben. Úgy gondolom, hogy alkalomadtán jókat tudunk beszélgetni, de ezen témák komolyak, nem játékosak vagy small-talk jellegűek, így megvan a társalgásunk limitje, munka közben hiába van közel az asztalunk egymáshoz, nem beszélünk. Munka végett volt szerencsém ahhoz, hogy felmehettem a lakásába, ott szokás szerint egy jó beszélgetőpartnernek mutatkozott, többször sikerült látványosan lenyűgöznöm, megvolt az a bizonyos flow érzés köztünk, mikor elreppen az idő. De mindezek ellenére nemigen adja/adta jelét annak, hogy ő bármi más partnert látna bennem, ezt onnan gondolom, hogy a már több hete tartó beszélgetéssorozat során felém érdeklődést még nemigen mutatott, ha meg igen, akkor azt felszínesnek éltem meg. Számomra ez egy meglehetősen furcsa szituáció, számomra egyedüli tényleges gyengepontként azt tudom felhozni, hogy nem vagyok bőbeszédű és talán pont emiatt várnék már a másik féltől egy előrelépést, hogy legalább azt lássam, hogy ő is érdeklődik felőlem (legalább a további beszélgetések végett), mert addig nem látom értelmét annak, hogy további lépéseket tegyek felé, elvégre nem egy emberből áll egy párkapcsolat. Személyiségünkből fakadóan mind a ketten az organikus ismerkedésben hiszünk, azaz a lassú víz partot mos elv alapján ismerkedünk, emiatt a rámenős stílus nem játszik ráadásul karakteridegen is lenne részemről. Róla azt kell tudni, hogy egy érzelmi támogatásra szoruló egyénről van szó, mely szinte minden mondatában kiérződik ennek hiánya, viszi a maga keresztjét. Itt főleg a hölgyek részéről várom a válaszokat, hogy ilyenkor mi lehet a helyzet? Nagyon nem szeretném elrontani, ezt most nagyon nem!
Előre is köszönöm a válaszokat!
"Enyhén szólva akkor ragadta meg a figyelmemet, mikor többedjére is elképedve konstatáltam, hogy jóformán mindenben hasonló véleményen vagyunk, hasonló értékrenddel, érdeklődési körrel, hasonló vágyakkal, ennyire még sosem találtam meg magam egy másik emberben."
Versus:
"De mindezek ellenére nemigen adja/adta jelét annak, hogy ő bármi más partnert látna bennem, ezt onnan gondolom, hogy a már több hete tartó beszélgetéssorozat során felém érdeklődést még nemigen mutatott, ha meg igen, akkor azt felszínesnek éltem meg."
Szerintem mindketten egyformán tekintettek egymásra és az nem más mint kialakuló haveri, barátsági kapcsolat.
De mivel szerinted tök jól kijöttök így kevered párkapcsolati szándékkal az ismerkedést.
Nem fogott meg téged mint nő külsőre hanem a beszélgetések sorozata okozza nálad, hogy hátha lehetne több belőle míg ő tisztában van önmagával és a helyzettel.
Szerintem követned kéne a lépteid, vagy minimális munkatársi kapcsolattartást fenntartani vele.
Ha nő lennék, akkor valószínűleg a korkülönbség zavarna... Talán emiatt nem mer jobban érdeklődni.
Hívd el randizni.
6
Mármint, ha a nő helyében lennék:) Én is nő vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!