Ha mindig a rosszakat vonzottam be, honnan tudjam most hogy a legújabb normális?

Volt már kapuzárásos érintesfóbiás nárcisztikus pasim aki állandoan kritizált instabilitásban tartott, hogy en örüljek hogy ő velem van, féltékenységből nőzött direkt egoboost miatt, végigkinlodtam a kapcsolatban mellette, es mikor otthagytam ki akart rugatni a munkahelyemrol meg mindenkinek lekvzott, a szüleim előtt is mocskolt, állandoan zaklatott es bosszuhadjáratokat szervezett ellenem, bekavarni is akart volna más kapcsoltomba ismerkedésembe, bárkit akivel szóbaálltam, ellenem hangolt.

Másik meg szinten feltékeny beteg, az előzőnél 10 szer rosszabb volt, szinte rendőr is kellett hogy lerázzam a végén.

Aztán kimentem külföldre az első pasi akivel összejottem kiderult, pont akkor szabadult mikor en kimentem dolgozni es "sorstárs" mert épp mindketten új életet kezdünk. Aztán elég link is volt, vége, erre megismertem masikat, aki meg kesőbb mellettem került be.

Ezek mind random véletlenszerű ismerkedések voltak.

Pont ő ült le mellém, vagy pont ő hívott csak fel a netről, pont egyidőben, pont vele voltam egyhelyen, pont ő vett fel stoppal, meg ilyen lehetetlen véletlenekből állt össze a "csürhe" az életembe.

De a gyerekkorom is írhatnám nyári szünet tiszta grease féle szerelem az egyik mint utolag kiderült "bandavezérrel".

Szinte átszövi az életem az egész.

Na es most mindenki lerázva ismerkedem már megint.

Általában a pasik közül kiemelkedik az, aki keres is hív is, valóban akar találkozni is, randira is hív, nem hagy veszni, tesz is értem, de ha kell küzd is, belead.

Az alap általában ez hogy nyilván nem azokkal jövök össze akik hetente rámirnak egy sziamizut, de amugy hónapokig se hív randira, vagy az életben nyilván nem azzal jövök össze aki elmegy mellettem, hozzám se szól, le se sz.r. hanem akin tisztán látszik hogy kinézett magának, odajön, megvár munka után, vagy bejön hozzám meloban es velem van, rám van startolva, keres hív látni akar és ezt akár fokozzák is, mert nem szállnak le egyszerűen, képesek küzdeni is stb. Érzékenyebb szerelmesebb típusok érzelmileg, nem csak a szex hajtja őket, hanem sokkal több.

Szóval aki az egyetlen szintén ilyen most, hogy felhív, találkozunk, jókat tudok vele beszélni, egyhúron vagyunk, első beszélgetéseknél is már ismerős, közvetlen élmény vele, vagy "kötődik", reggelig is tudnánk beszélgetni is nevetni is, egy rakat terv van már csak randikra is, első talalkozásokra is, akár egy kapcsolat elejére is,(holott közöltem nekem az alkalmi is teljesen jó, nem rohanok bele semmibe meg nem is fontos egy kapcsolat), közös érdeklődések, szorgalmazza tervezi a randit, nem száll le, érezni hogy én vagyok az 1.kiszemelt, szóval érdemesnek látom vele találkozni, szóval vele már kezdek előre gondolkodni, hogy na róla mi fog kiderülni később, amit most még nem tudok.

Egyelőre semmi redflagom nincs, nem bűnöző, nem utál másokat, nem szidja az exeit, nincsenek benne elnyomott indulatok, nincs kétes múltja, nem kényszerít olyanokra se, hogy pl ne tegyem még le a telefont, nem dominál le, tiszteletben tart, nincsenek kétes haverjai, tiszta kb egészséges életet él, egyszerűen nem találom a hátrányait vagy gyengéit, vagy amivel megszívnám vele is.

Most nem arról lenne szó hogy direkt problémákat akarok kreálni oda ahol nincs, hanem már magamtól félek, hogy mibe nyúlok már bele megint?

Plusz attol is hogy első randin hogy legyek biztonságban, mert nem nálam az én környékemen találkozunk hanem másik városban ahol kb fél perc alatt tévednék el vagy nincs hova menekülnöm se ha menekülni kéne, meg olyanokat mond, majd haza is visz, na és ha nem visz haza..?vele az első randi alatt teljesen védtelen lennék ill neki kiszolgáltatva de hozzám meg nem akarom hívni(ezt is mondta hogy jönne ő), mert az nekem nagyon nem fekszik hogy én vezessek körbe egy pasit egy városban, én vigyem "moziba is", vagy magamhoz fel, vagy bármi én alakítsak ki kapcsolatot a másikkal, én abszolut nem ez vagyok, ebbe én nem megyek bele semmiképpen, meg próbáltam már ezt amugyis, tehát tapasztalatom is az, hogy nekem több ilyen randi nem kell, ahol szinte sétáló öleb a pasi es mindent én mondok mit csináljunk, hova menjünk, mindent én szervezek tervezek irányítok.

De annyira agyalok már az egészen hogyan kéne, hogy komolyan kezd elmenni a kedvem is a mostanitól, már nem is írtam meg semmi, de ő nem hagy "elveszni", élteti a kontaktot, teljesen kivehető hogy célirányosan akar és nem csak ugy unalmában írogat hívogat meg félvállról, ami meg alapoz egyfajta bizalmat is hogy na ez a srác valoban komolyan gondolja az ismerkedést velem, lehet nem kéne lerázni, mert az ilyen ritka nagyon. A legtöbbnek ha nem irok, már helybol el is felejt akkor. Lapoznak is tovább.

De akinek számítok fontos vagyok, azokat meg elkezdem meghallgatni, értékelni, megbecsülni, ha tovább viszi az egészet, meg is tud nyitni, teljesen be is tudnak hálózni, szépen ki is alakítanak mindent ha nem hagyom is, ha ellenérzéseim is vannak, ezekre figyelnek, a falakat szépen aprólékosan lebontják, a kételyeimet elsimítják, és "megkapnak". Na ezek az ilyen "100" pasiból az egyek.

Csak igyis megégettem magam már nem egyszer..