Minek a legjobb oldaladat mutatni mikor úgyis kiderül, hogy senki sem tökéletes?

Bizonyos keretek közt szerintem akkor is illik a jobb oldalunkat mutatni randizás során. Ismétlem, a jobb OLDALUNKAT, és nem valami tőlünk teljesen idegent.

Nyilván egy párkapcsolatban látni fogjuk egymást slamposan, zsíros hajjal, látni fogjuk a mosatlant meg a porcicákat. Emberek vagyunk, csak nagyon kevesek élnek úgy, hogy valóban mindig minden patent legyen rajtuk/körülöttük. De aki már a legelső alkalmakkor sem hajlandó adni magára, attól mégis mit várjon az ember?

Ugyanez igaz a belső tulajdonságokra. Nem kell megjátszanunk magunkat, de mondjuk nem lenne muszáj az első randin elregélni a szomorú gyermekkorunkat...

Szerintem az, hogy a legjobb oldaladat mutatod, nem feltétlen jelenti azt, hogy jobbnak is kell mutatnod magad a valóságnál - sőt, kifejezetten rossz ötletnek tartom túljátszani magunkat.

Mindenkinek vannak rossz pillanatai - fáradt, ingerült, nincs életereje aznap reggel fogat mosni... na, ennél kellene jobbat mutatni egy randi alatt.

Add meg az alapvető tiszteletet - légy ápolt, figyelmes és pontos. Ezzel szerintem már meg is ugrottad a "jó oldalad" dolgot.

mert kiderül, milyen a legjobb oldalad.

ha már a randin is übergáz vagy, azt közlöd vele, hogy ennyi a legjobb oldalad. ezek után az illető aligha lesz rá kíváncsi, milyen a rosszabbik oldalad.

Nem jobbnak kell mutatnod magad mint ami vagy, mert az azt jelenti, hogy nem magadat adod, megjátszod magad.

A legjobb oldaladat kell mutatnod. Azaz ami te vagy, csak elhagyva a szarokat.

De ha valaha próbáltál már meggyőzni bárkit bármiről, akkor annyira nem kéne, hogy nag ykérdés legyen ez:D Vagy te szoktál úgy meggyőzni embereket, hogy "hát ez egy szar, de azért vedd már meg"?:D

Egyrészt: mert nyilván normális esetben mindenki azt szeretné, ha a másiknak szimpatikus legyen. Ebben szerintem nincs semmi meglepő. :-)

Másrészt: abban maximálisan egyetértek, hogy ez nagyon sokszor már az átverés kategóriájába megy át. Miről szól egy klasszikus értelemben vett randi? Gondosan tervezzük meg a helyszínt, öltözzünk fel úgy, ahogy egyébként a mindennapokban soha nem fogjuk látni egymást, és játsszuk meg magunkat úgy, hogy azzal a másikban a tökéletesség illúzióját keltsük. Na, ezért nem szeretem én az ilyen túlszervezett randikat. Lehet, hogy ezzel a hozzáállásommal nem leszek mindenki számára szimpátiadíjas, és tudom, hogy buktam már ezzel ismerkedést, de én a sokkal spontánabb, és természetesebb találkozókat szeretem. Menjünk el egyet sétálni, és beszélgessünk. Nagyságrendekkel többet ér, mint akármelyik "tökéletes" randiprogram.

Ez olyan, mint mondjuk egy albérlethirdetés...

Nincs értelme tágas, szupermodern, bútorozott luxuslakosztálynak hazudni a kádárkocka üres garzonját, de azért be lehet azt mutatni igényesen. Természetes fényben, rendet rakva, tisztán, előnyös szögből.

Ugyanez igaz a randizásra. Nyilvánvalóan orbitális hülyeség valaki teljesen másnak beállítani magunkat, mert energiaigényes, és mivel a végén úgyis kiderül, teljesen fölösleges is. De azért legyünk már igényesek és értelmesek...