Ha olyan döcögögősen megy csak találkozni akkor inkább ne erőltessem?

Ismerkedtem ill ismerkedem vkivel akivel találkoztunk, elvileg tetszünk egymásnak.

Megbeszéltük hogy majd shoppingolunk vagy beülünk kávézgatni majd, igy apranként alakul majd minden, ahogy ráérünk.

De olyan fura hogy nem jön, hanem csak kérdez mindig.

Pl mondta hogy reggelente bevinne munkába, en meg irtam rohanok a buszhoz nem sok időm van, majd vmelyik másik reggel, de aztán mikor reggelente írkálunk ő még nagyban ágyban van mikor én már úton.

Így egész héten nem jött össze hogy reggel találkozunk.

Nem akarok a volt barátaimmal példálózni, de ők úgy csinálták hogy nem kérdeztek, meg körülményeskedtek hanem egyszerűen eljöttek hozzám reggel csengetnek, hogy jóreggelt itt vagyok es "fogtak vittek", vagy munka után már ott voltak.

Ez a pasi meg állandóan csak kèrdez miközben tudja a reggeli rutinom mikor kelek indulok hol szoktam kávézni mexdig dolgozom es allandóan csak csetel ezekről de személyesen még nem láttam a héten így.

Mintha csak a duma lenne hogy ő aztán velem akar kávézni reggel de egyszer nem sikerült valahogy..

A másik dolog hogy legutóbb megírtam neki pl pénteken hamarabb végzek, szombaton egész nap jo meg este mennék is valahova, vasárnap déltol kb rokonok, erre csak azokat válaszolta hogy neki ekkor se jó, akkor se, pl pénteken ő sokáig dolgozik, szombaton nem lesz a vàrosban, vagy ilyesmi, nem jön velem shoppingolni, ami nem baj, a baj higy csak azt írta neki mikor NEM jó.

És egy szót sem arról mikor tudna szeretne látni..

Szóval minden felvetésemre írta neki nem jó ekkor nem jó akkor és ennyi volt a cset.

Erre még én írtam vissza hogy majd jelezzen már akkor neki mikor jó, ne csak azt írja mikor nem...

Erre félnap múlva visszaírt hogy vasárnap ráérek e.

Semmi ötlet hogy menne velem ide oda vagy meghívna vmire vagy egyáltalán hogy lenne velem terve, semmi, nulla, csak ez hogy ráérek e.

Ezenk kívul szombat éjszaka tud az átlagember szórakozni menni ismikkel lenni vasárnap kipihenes van csak szinte vagy vmi "after" már csak.

És ugy tűnik az se érdekli ha én szombaton szórakoznék, pasiznék vagy hogy rengeteget is tudnánk együtt lenni.

Visszaírtam ugyan hogy köszönöm hogy jelezte (végre nagynehezen) hogy mikor lenne ideje, (nem csak azt, hogy mikor nincs)(a zàrojeles részeket nem írtam), es nem tudom még. (Hogy akarok e vasárnap másnaposan vele 10 percekre kávézgatni, mivel egyertelmü hogy nem tervez velem többet)

De szívem szerint offolnám a p.csába. csak nem akarom hirtelenségből tiltani, inkább még itt kiírtam előtte róla egy kérdést.

Jól érzem hogy ami ilyen "nyögvenyelősen" megy, zàrjam le nemes egyszerűen?

Elköszönni nem akarnék mert nem akarom hogy azt higgye megsértődtem volna, nem akarok magyarázkodni, nem akarom hogy olyat lásson bele ami nincs mintha én szomorú lennék hogy "kispadra" tesz, szó sincs erről, szive joga, csak épp nekem nem olyan pasik kellenének akik "kispadra" tesznek, meg hozzá szoktam amugy is ahhoz hogy pl a volt barátaim mikor épphogy kinyitom a szemem már az ajtó előtt is állnak hogy jóreggelt!:)

És nem vergődnek azon hogy uristen mikor találkozzunk meg hogy hol hanykor, hanem ott is álltak előttem.

Es ugye a tettekre figyeljünk, ne a szavakra. Tettekben mutatkozik meg a másik.

Csak sajnálom mert ő volt az egyetlen aki tetszik, a többi egy sem. Felcsillant bennem a remény hogy végre van aki tetszik normális jófej, tud irni beszélni, hogy mégsem haltak ki a normális pasik, nagyon sok a tahó bunkó szexkereső nőcsaló senkiházi, nagyon nehéz.