Egy rendezett családi hátterű, szakmailag kiváló úton haladó férfi szóba állna egy másabb családi hátterű nővel? Mi a fontos nektek egy nőben?

Ezt cáfolom. Anyám mondjuk,hogy zürös csaladi mintát hozott. Ott még zabi gyerek is van...

Mégis közel 40éve van apámmal. Apám pedig igazi komcsi minta család.

Apa,anya egyik sem diplomas,2 gyerek,lakás,biztos állas normális nyugdij.

Nagyapám amikor végig nézte élete filmjèt elégedett volt vele.

Minden megvolt amit akart.

Anyáméknál...mindenki marta a másikat,ide-oda rángatták és kijatszották egymás ellen.

Túl féltették,elkényeztették,de nem adtak neki irányt az életben. Megcsalás,mostoha tesó,vállás.

Mégis valamenyire normális életet èlnek apámmal. A konfliktus abbol adódik,hogy elkenyzetetett egykeként kompromiszum képtelen. De megoldják.

Van pár olyan dolog, amik alapján soha nem fogok diszkriminálni senkit: a családi és a vagyoni háttér, a lakóhely, illetve bizonyos mértékben a munka és a végzettség. A rokonait senki nem válogathatja meg, senkinek nem azért váltak el a szülei, mert ő azt kívánta, hogy "jaj, de jó lenne elvált szülők gyerekének lenni". Nem ő kérte, hogy érzelmileg milyen közegbe kerüljön. Azt sem ő kérte, hogy anyagilag milyen közegbe kerüljön. (Bár halkan jegyezném meg, néha nem minden az, aminek látszik. Láttam én már olyat, aki egy csonka családban, alulművelt szülőtől több törődést és szeretetet kapott, mint egy külsőségekre mindent adó "anya ügyvéd, apa orvos" gyereke.) Ezek pedig nagyban kihatással vannak a továbbiakra. Szép elv az, hogy a gyerek és a szülő közösen jogosultak dönteni a továbbtanulásról, de ez csak addig igaz, ameddig a diákjogokat fel kell sorolni. A valóságban ott fog tanulni a gyerek, ahol a szülő akarja. Ideális esetben persze a szülő nem tesz keresztbe a gyereknek, de sajnos a helyzet nem mindig ideális. Hiába mondja a gyerkőc, hogy ő gimnáziumba szeretne menni, aztán meg egyetemre, ha a szülők azt mondják, hogy márpedig szakmunkás lesz belőle. Persze, elméletben utána még ugyanolyan lehetőségei vannak, mint bárki másnak, mert utólag leteheti az érettségit, utólag elmehet egyetemre... csak azért az nem ugyanaz, mint amikor a család is támogat benne, és nem hátráltat. A most jól kereső diplomások egész nagy része sehol nem lenne, ha más környezetbe születik. És ki tudja, hány olyan elkallódott ember van, aki orvos, mérnök, programozó, stb. lehetne, ha engedik kibontakozni.

Ez pedig kihatással van a munkára is. Meg egyébként is: attól, hogy valaki okos, még nem kötelező neki kutatónak, mérnöknek, agysebésznek lennie. Attól még választhat "kevésbé rangos" munkát is, ha ő azt szereti.

Ami pedig a személyes helyzetet illeti: én diplomás ember vagyok, jelenleg informatikusként dolgozok, és bár távolról sem tökéletes a család, de mondhatjuk azt, hogy rendezett körülményekből származom. Barátnőm pedig olyan családból, ahol az apja lelépett, az anyja hol lelépett, hol visszajött, nem akarom részletezni. Kifejezetten okos nő, de nincs diplomája, és olyan kétkezi munkát végez, amihez még végzettség sem kell. Mert ő ezt szereti csinálni. Sem a munkája, sem a végzettsége, sem a családi háttere nem okozott gondot abban, hogy összejöjjünk.

Az én párom orvos családból származik (több generációs). A családi hátterem hasonló a tiedhez, mondjuk "én nem csak úgy vagyok" csak nem annyira "presztízs" diplomám van.

Szerintem próbálj a látóterébe kerülni, ha felkelted a figyelmét lépni fog, ha nem akkor veszett fejsze.. (szakmától függetlenül)

#10 na neked aztán a hatalmas élettapasztalatod..🤦‍♀️

Ennyi hülyeséget összehordani..

Az én szüleim is elváltak,plusz két másik barátnőmé is.

Mindig csak komoly kapcsolatban éltünk,én személy szerint kerülöm is a konfliktust,ha van párom,mert pont ezt a példát nem akarom követni.

Pont,hogy akiknek tönkrement a családjuk,tesznek meg érte 10x annyit,hogy az ő további kapcsolataik ne így alakuljanak.

Ez igy van. Mondjuk anyám pont ezért nem megy hozzá apámhoz 39éve.

Nem hisz a házasságban,mert a (nagy)szülei(m) elváltak.

"Az én szüleim is elváltak,plusz két másik barátnőmé is.

Mindig csak komoly kapcsolatban éltünk,én személy szerint kerülöm is a konfliktust,ha van párom,mert pont ezt a példát nem akarom követni."

Isten mentsen a konflktuskerülőktől, akik mellett tökéletesnek kell lenni folyamatosan mert lépnek.

A nagy konfliktus kerülés eleve hülyeség. Persz nem arrol van szó hogy milyen remek dolog üvőltve veszekedni hanem arrol hogy a problémakat megkell beszélni.

Akkor is komolyabb nézeteltérés támad belőlle.

Mert ha nem akkor az egyik csendben szenved a másik konoksága miatt.

Aztán ha borul a bili akkor van csak igazán gond,vállás,stb.