Lehetőségek ismerkedésre alkohol nélkül?

Sziasztok az a problémám, hogy igy 33 évesen már 2 pohár bortól vagy két sörtől bár nem is rugok be, mégis elég rosszul vagyok másnap és érzem hogy szúr valahol, lehet a gyomrom, de lehet a májam, hasnyálmirigyem, ezért sajnos nem tudom többé segítségül hívni az italt.

Bár nem mintha eddig sok értelme lett volna hogy iszok, mert ha belegondolok, akkor ~10 év alatt hazavittem 2 csajt buliból, egy engem vitt haza és kb ennyi. Persze voltak kavarások sok nővel, volt akiket ott ismertem meg és lett is folytatás, de összeségében szerintem nem érte meg az ezzel járó egészségkárosodás.

Nem ittam annyira gyakran, mondjuk átlagosan 2-3 hetente, illetve volt több év kihagyás is, amikor kapcsolatban voltam és nem volt apropója annak, hogy gatyára vágjam magam, hogy meg tudjak idegen nőket szólítani.

Mivel máshogy nem megy, sajnos nekem nem elég csak odamenni és kinyitni a számat, mert az alap érzelmi fordulatszámom nagyon nagyon alacsony és egy szórakozóhelyen vagy kocsmában azonnal kioffolnak, ha nem vagyok extrovertált és nem pörög a duma. Sajnos a kinézetem nem segít, mivel nem vagyok az a tipikus magas jóképű forma. Ezért lányok maguktól nem szemeznek, max néhány ocsmány kövért leszámítva, de azok is ritkán.

Jóképű haverjaim tök mindegy mit csinálnak, mindig nézik őket a nők, és nagyon toleránsak velük.

Randikon egyébként eszembe nem jutna inni, hiszen ott 1-1 a felállás és nekem meg van a lehetőségem hogy ott én alakítsam a helyzetet, de egy szórakozóhelyen akkora a káosz, hogy az én alap fordulatszámommal nem lehet versenyben maradni.

De sajnos manapság már randizni is elég nehézkes, mert a tinder és társai az átlagos férfiakat a halálba szivatják és túráztatják. Persze még így is lennének nők akik találkoznának velem, de sajnos megintcsak olyanok akikből már nem kérek. Igazából lehetne barátnőm elég rövid időn belül, csak az más kérdés, hogy ezekből a ronda semmilyen nőkből én már nem kérek. Pont ugyanúgy válogatok mint ahogy a nők szokták, amikor az átlagos férfiakról már csúnyaként tartják számon és hasonlók.

De mégis akkor mi marad? Igy 33 évesen baráti köröm elég szűkös, igaz budapesten élek, tehát igazából eljárhatnék táncórákra, de ahogy hallom a sztorikat, azok is úgy mennek, hogy utána mennek inni az egymásnak szimpi emberek.

Megszólítsak nőket utcán vagy itt ott? Nem mondom, hogy nem volt erre már példa, mert pl könyvtárban már becsajoztam egyszer és elég simán ment, de hogy azt a mentális állapotot elérjem ami ezt lehetővé tette, az nagyon nagyon nagyon sok megerőltetés és viszontagságot jelentett (értsd: pont akkor jöttem ki 1 hónap pszichiátriai kórházból, ahova szorongás miatt mentem be)

A lényeg, hogy az átlagos fizikai adottságú férfiakat a halálba szivatják és túráztatják minden oldalról, és noha nekünk van a relative legkisebb energiakeretünk, mégis nekünk kell a legjobban odatenni magunkat és a legjobban teljesíteni, természetesen sokkal kisebb eredményeket is remélhetünk csak.

De hogy mostmár még azt is el kell felejtsem, hogy itallal tudjam magam valamennyire felpörgetni az elég durva! Sajnos nem tudok odamenni józanul ilyen ismerkedős éjszakai helyekre, mert a stressz miatt az egész emésztőrendszerem blokkol és majd kiszakad a gyomrom meg ilyenek.

Sajnos olyan helyek nincsenek amik az én mentális és érzelmi alapjáratomra vannak szabva. :(