Ha nekem általában összejön a pénz nélküli csajozás, az főleg azért van, mert jól kinéző vagyok/lehetek?

Sosem értettem azokat, akik ennyire a pénzt, vagyont, státuszt, anyagi dolgokat mondják, hogy azok kellenek a nőknek. Valamennyi nyilván kell és előny, ha van, de sosem tűnt olyan fontosnak. Igaz nem a leggazdagabb, kikentebb, legextrább csajokra megyek, de a helyes, csinos, szép lányokat szeretem én is. Nem nyomom full csóróban egyébként, mert van saját lakásom és néhány millióm is félretéve (igaz ezt nem szórom, mint az őrült). De ezek az első randin nem derülnek ki amúgy sem. De nincs kocsim, nincs havi sokszázezret fizető presztízses munkám, tehát azok, amik gyorsabban kiderülnek és jobban fel lehet vágni vele már az elején akaratlanul is, ha pl. azzal a kocsival mész a randira, vagy nyilván elég hamar kiderül ki mit dolgozik.

Életemben már kb. 3-4-szer volt ilyen, hogy a randin a lány csókolt meg engem. Ha felmegyek Tinderre, akkor elég sok matchem van jó csajokkal, pl. legutóbb 2 hónap alatt 90 és egy vidéki nagyvárosban élek, nem a fővárosban. Ha kicsit belevetem magam a dolgokba, akkor olyan max. 10 lánnyal kell elmennem randizni, hogy találjak olyat, aki belém zúg és szívesen lenne a barátnőm. Ezekben akkor csak azért van részem, mert mondjuk jól nézek ki? Máskülönben nagyon kellene pénzzel kompenzálni? Ugyanezek a dolgok mások életében hogy néznek ki?