Mi kell még a kapcsolathoz, ha megvan a vonzalom és a mélységes mentális kapocs is?

Van egy férfi, akivel 1 hónapja nagyon jól alakultak a dolgok, azt gondoltam, odáig van értem, mert folyton keres, mindent elmond nekem, rengeteget lelkizünk, és rengeteget nevetünk együtt. A vonzalom is megvan, a szex is elég jó, bár még csiszolódnunk kell. Nagyon-nagyon sokat beszélgetünk, majdhogynem mindent megoszt velem, pl. mit vett a boltban aznap és ilyen apróságok is, és ő is érdeklődik az én napomról, rólam. Több napot töltöttünk már együtt, mert messze lakunk egymástól, így a hétvégéket együtt töltöttük végig, olyan érzés volt mindkettőnknek, mintha együtt élnénk már. Mondta azt is, hogy olyan álomszerű mikor ott vagyok. Mindketten azt gondoljuk, találtunk végre egy olyan személyt, akivel egy húron pendülünk. Viszont kb. 3 hét után egyszer csak a következő találkozó előtti nap elkezdett bizonytalankodni, és nem tudja megmagyarázni azóta sem, pedig előtte nap még mondta mennyire hiányzom neki, sőt ő jobban odavolt mint én. Nem tudta megmagyarázni, hogy miért, de azt mondta, legyünk inkább csak barátok. Én megpróbáltam másképp hozzáállni, némileg ment is, de most 1 hét után feldobta hogy találkozzunk, aztán pár órával tali előtt mondta hogy mégsem tud csak a barátom lenni, mert többet érez, és ne találkozzunk mégse. Nem értem, mi a szar van, hiszen ő közeledik felém úgy folyton, aztán ő tol el magától mégis mindig. Közben meg amúgy is beszélgetünk minden nap, tudja hogy nem veszítene el akkor sem, ha csak barátként szeretné velem folytatni. Nem értem, mi kell még egy kapcsolathoz?? Vagy elköteleződni nem szeretne? Néhány éve szingli, egyedül él, 34 éves.