Mikor jönnél össze egy kisgyerekes anyukával?

Nem jönnék össze. Van egy ilyen érzetem, hogy csak azok a férfiak jönnek össze gyerekes nőkkel, akik kifogytak az egyéb lehetőségekből. Vagy esetleg később idősebben, amikor már lehet nem érdekli őket annyira a téma. (Egy negyvenes férfit lehet kevésbé érdekel van-e a nőnek gyereke, mint egy huszonévest.)

Huszonéves diplomás, sok téren jó adottságokkal rendelkező férfi vagyok és vannak lehetőségeim. Nem is ismerek egyedülálló anyákat azokban a körökben, amikben mozgok. Egyet sem. De amúgy se jönnék össze ilyen nővel.

Egyszer régen találkoztam valami programon egy anyukával és egy kislánnyal. A kislány egyből tök kedves volt velem, persze lehet, hogy mindenkivel, de úgy tűnt, mintha össze akarna hozni az anyukájával, aztán az anyukája is feloldódott... Társasjáték rendezvény volt, és hármasban játszottunk, tök jól éreztem magam.

Gyáva voltam puhatolózni, és ezt nagyon sajnálom. El tudtam volna képzelni, hogy legyen köztünk valami, ha jobban megismerjük egymást.

Másik eset: Szép anyuka egy nagyon problémás gyerekkel, anyukának minden ideje a gyerekre megy, ahogy írja, kb. kiégés határán van, mert a gyerek és a munka felváltva őrli, a kettő között meg nincs regenerálódási idő.

Szóval vele semmiképpen nem, mert egyszerűen még a közös időből se kapnék semmi figyelmet, max én adnék, de hát egészséges ember nem akar balek lenni, a kölcsönösségre törekszik.

Azzal a feltétellel ismerkedek ha képes nő lenni velem szemben. Képes egyénlő félként ismerkedni, képes felkelteni a figyelmem, azaz feltűnő lenni. Elhiszem hogy a gyereke fontos, elfogadom ezt. De nekem nem pár napi dumálás kell, és időnként (kéthetente) próbálja már meg lepasszolni a gyereket vmi kispajtásának szüleinél. Legalább pár órára. Sok egyedülálló anya bele van b*zulva a gyereknevelésbe. Túlságosan elkényeztetik mert anyának nincs saját élete. Hát igenis legyen nő, csináljon magának énidőt. És ha szimpatikus egy férfi emelje fel a s*ggét és oldja meg hogy tudjon randizni.

Mellesleg nekem a gyerekkel semmi bajom nincs. Ha kell neki is veszek valami nyalánkságot. Lehet szeretni egy gyerekes nőt is. Feltéve ha NŐ akar lenni! És tud is az lenni!

Ez igaz... Sok anya elfelejt nőnek lenni, így nehéz. Közben meg elvárják, hogy a pasi ne legyen gyerek, de ne is legyen apa, de mégis...

Szóval elég nehéz ez az egész.

Engem nem zavarna, sőt.

A gyerekes nők valahogy mindig a nőiesebbek voltak a szememben.

A gyerkőce meg.....mivel kellőképp gyermekded lélek vagyok, általában elfogadnak.

Persze találkoztam már nagyszülők által végtelenségig elkényeztetett gyerekkel, na az már nehezebb eset volt, de végül ő is megkedvelt.