Egyik napról a másikra mitől változat meg egy ember?

Randiztam egy férfival, aki szerint már az eleje óta "én túl jó nő vagyok hozzá" :D

Nem értettem, engem nem érdekelt hogy nem izmos és társai.

Randiztunk, jó hosszúra sikerült, a végén meg is ölelgetett, majd kb azonnal írt is utána és beszéltünk napokig. Aztán egyszer csak a semmiből, kifakadt, hogy " az ilyen lányoknak" mint én, ő hosszútávon unalmas lesz, meg hozzám egy szép izmos férfi illik( kár hogy nem tetszenek :D)

Majd úgymond én meglepődtem hogy ez mi ? Aztán megbeszéltük telefonon, mondta hogy sajnálja, és már most megbánta hogy ilyen volt, de túl normális vagyok és nem akar bántani?!

Szóval a lényeg hogy megbeszéltük,mondta hogy sokat csalódott és csak fél az érzéseitől meg hogy ennyire normális vagyok.

Aztán beszélgettünk még, online - és rá 2 órára megint kezdte hogy sajna nekem ez nem megy, nincs felém kémia hiába vagyok jó nő, csak nem tudta hogy mondja el.

Nem értem, végig oda volt értem, külsőleg belsőleg, beszéltünk gáz randikról, mondta hogy ő mindenkinek megmondta hogy " bocsi de nem " , nekem nem, sőt, ölelgetett minden, tali közben is apró érintések. Kb forrt köztünk a levegő, majd a semmiből elő áll ezzel főleg miután az első kiakadásánál beszéltünk telefonon, hogy nincs kémia sajnálja nem bánt tovább, és letiltott :D

nem maga az fáj hogy ő ezt művelte, hanem nem tudom hova tenni és nagyon idegesít :D

Tényleg egy tök átlagos férfi, én meg egy nagyszájú "csinosabb" lány, de nekem ő tetszett, a tudtára is adtam, kapott elég önbizalmat.

Mi a sz.r történt ? :D