Iszonyú kellemetlen. A srác akivel randizom először vitt fel magához és...utál a kutyája?

Ez valószínüleg féltékenység, amiről a párodnak kell leállítania.

Nekem a kaum olyan hogy szelektálja ki jöhet a közelembe, ha valaki nem szimpi neki akkor morog, és belecsíp. De elég egyszer rászólnom, és tudja hol a helye.

Irigység, féltékenység, birtoklás... Igazából ez mind egy rosszul szocializált állat jele. Szakemberhez kéne vinnie a kutyát, és megfelelő nevelésben, fokozatos szocializációban részesítenie. Más az, amikor az állat meglátja az ártó magatartásra utaló jeleket, akár pusztán a mozgáson, kiválasztott vegyületek szagából, és más az, ha nevetelten. Én is imádom az állatokat, de egyik exemnek hasonlóan volt egy szuka németjuhász kutyája. Egyfolytában a vádlimba kapott, csípkedett, közénk állt. Nem is lett hosszú életű a dolog, mert még arra se volt képes, hogy egyáltalán rászóljon az állatra. Márpedig nem velem volt a gond, mert a srácért odavoltam, a legtöbb állat pedig a mai napig szeret: félős macskák az ölembe másznak, a felületesen ismerős kutyák közül pedig volt, hogy az egyik megvédett, mikor egy gyanús alak túl közel jött (közénk állt, és morgott).

Szóval röviden: te nem tehetsz semmit. Ha nem tűnik fel a srácnak, hogy az állat túl birtokló, rosszul szocializált, ne adj isten, szeparációs szorongása van (ami ilyen erős és indokolatlan védelmezés esetén könnyen előfordulhat), nem tudod felvilágosítani, se meggyőzni, ha ő ebbe jeleket akar látni. Hozzá nem értőként pedig nem valószínű, hogy fogsz tudni kezelni egy ilyen helyzetet. Persze, próbálkozhatsz finom falatokkal, elviheted sétálni, játszhatsz vele, de nincs garancia. Ha erős az ellenállása az állatnak, nem fogod tudni rávenni, hogy szeressen.