Nők! Teljesen őszintén: szeretitek ha egy vadidegen férfi a semmiből utcán, étteremben, munkahelyen bárhol odajön és bepróbálkozik vagy ez inkább taszító, kínos gáz? 35F incel

Engem mindig zavart, idegesített a direkt tolakodás. Előfordult, hogy egy kiállítás megnyitón, könyvbemutatón számomra ismeretlen emberrel beszélgetni kezdtünk, bemutatkoztunk. Később is összefutottunk hasonló helyeken, s jó ismeretség, jó barátság lett belőle.

De hogy csak úgy úton-útfélen odajöjjön, hogy tetszem, ismerkedjünk, az taszító, kizárt.

Én szeretem, annak ellenére, hogy nem szoktam leállni ilyenkor a férfiakkal, mert nagyon rástresszelek A most szólított le és most csevegjek vele nem megy. Az a jó, ha megmondja a nevét, és utólag be tudod jelölni facen, vagy csak elkéri a számod/neved és utólag rád ír. Úgy simán mennék/mentem, de ha nem jön be a pasi, akkor is örülök neki, hogy "még ilyen állapotban is" felkeltettem az érdeklődését annyira, hogy akarjon tőlem valamit.

Én nem szeretem azt, amit az első, a valami miatt beszélgetni kezdtünk nekem mindig haver kategória, nincs átjárás. Ha mondjuk 10 percig érdekli, merre mennek most a metrók, utána nekem már "nem romantikus" valahogy az egész. Ilyen is volt, de olyan is, hogy szórakozóhelyen dumáltunk arról, milyen sok a külföldi, aztán közeledni próbált és már nem ment, pedig nem volt vele bajom. Nem tudom mi romlik el, én "barátra" nem tudok romantikusan nézni. Vagy izgulok mellette az elejétől, vagy nem fogok sose.

#6 Ilyen keserű palinak valóban felesleges próbálkozni, már bocs.

Randiztam már hasonlóval, mert elsőre nagyon szimpi volt, de aztán hamar rövidre zártuk a dolgot.