Van értelme az ismerkedésnek?

Én csak a saját kapcsolatomról tudok nyilatkozni, illetve a VOLT kapcsolatomról, nekünk is ugyan ez volt, csak én voltam az introvertált, nőben, ő pedig extrovertált férfi. Nagyon lehangoló volt, hogy több időt fordított a barátaira, mint rám, és mindig azt az érzést keltette, hogy csak második vagyok. Én akartam vele programokat kettesben, szerveztem is egy csomót, de ő mindig hívta a haverjait is a randijainkra és a közös pogramjainkra. Ő majdnem minden este lement inni a haverokkal, én pedig otthon ültem egyedül. (Nekem is vannak barátaim, de én kevesebbszer igénylem a társaságukat.) Néha én is lementem vele az elején, mert hívott, de nem igazán éreztem magam komfortosan akkor sem, utána már nem is hívott többet. Később egyszer-kétszer bepróbálkoztam magamtól azzal, hogy én is menni akarok vele, hogy kicsit a kedvében járjak, mert sokszor hozzám vágta, hogy lehetnék lazább és szociálisabb, illetve hiányzott is, mert velem már egyáltalán nem töltött időt, de egy idő után mindig azt mondta, hogy én úgysem érezném jól magam, így leesett, hogy nem akarta már azt sem, hogy menjek vele. Így szépen lassan eltávolodtunk, ő megcsalt engem egy extrovertált "vagány", alkoholista, drogos csajjal, aztán így rájöttünk, hogy nagyon nem egymást keressük. :D

Nem állítom azt, hogy ez így nem működhet, de mi így jártunk. Beszéljetek erről, de én azt mondom, hogy egy introvertáltnak jobb egy hasonló kaliberű társ. Nekem a mostani párom ugyan olyan, mint én, és sokkal harmónikusabbnak, sokkal bensőségesebbnek érzem a kapcsolatot, mint az előzőt. Az előzőben konkrétan magányos voltam.