Válás után más is érezte ezt?

Ha így állsz hozzá, akkor ja, a következő kapcsolatod is tönkre fog menni.

Nyilván nem kell kapcsolatban lenned, randiznod, ha nem akarsz, élhetsz szingliként is, gyereket se kötelező vállalni, ( amúgy se mindenki akar, azok se feltétlen akik pl összeházasodtak), de ne az tartson vissza, hogy kudarc ért, és ezt vetíted ki mindenkire. Igen, rosszul választottál és szétmentetek.

Ti nem tartoztatok össze, és ennyi. De ez nem jelenti azt, hogy senki mással sem.

Mi eljegyzes utan szakitottunk.

Nem gondolkodtam ilyesmin.

Csak azonnal kellett vmi manko(más pasi).

Aztan kimentem kulfoldre.

Aztán kint ugye minden idegen mindent felfedeztem imadtam a helyem stb

Es eloszor csak az ösztöneim jottek elo hogy hiányom van. Lett hatalmas szerelmem. Aztan masik de még hatalmasabb szerelem Es ez a masik akart velem családot. En meg nem. Azota itthon egy harmadik szerelmemmel.

Megbizhatoak csalascentrikusak. Én álltam el a gyerek kérdestol csak joegyelore..

Én jegyességet bontottam fel 5 év után. (Abból 2 év telt jegyességben, az első 3 év úgymond sima kapcsolat volt.)

Tényleg borzasztó, totál átérzem a helyzetedet. Nekem is volt jövőképem, de most olyan elérhetetlennek tűnik... Vele akartam mindent, és mondanom sem kell, hogy nem valósult meg semmi. Úgy éreztem, hogy én fektetek sokkal, de sokkal több energiát a kapcsolatba és a vége felé már csak szenvedtem benne. Most nem maradt semmi, csak az üresség. Mintha elveszítettem volna önmagamat, az álmaimat. Tudom, nem szabad magam másokhoz hasonlítgatni, mert az ő életük, előrehaladásuk más, de mindig látom, hogy mennyi férfi van, aki tesz azért, hogy minél jobb közös élete legyen a barátnőjével, meg úgy eleve boldoggá akarja tenni a lányt. Nekem meg folyton ilyen szeretetmorzsákat dobált oda, de akkor el volt telve magától, hogy mennyire jó pasi. Nem volt az.

Hány éves vagy, kérdező, és mikor történt a válás?

Én 26 leszek jövő hónapban, télen szakítottam.

Nálam nem válás, szakítás volt 3 éve. 8 évet voltunk együtt. Még ma sem könnyű. Csupa idiótával ismerkedtem meg azóta, mármint leendő párra gondolok. Egyikből sem lett semmi.

Ha tetszett a srác, pár hónap után bunkó volt velem, illetve olyanok hívtak randira, akikkel a rémálmomban sem mennék el.

Sajnos nehéz, nagyon nehéz. Ráadásul a Covidtól függetlenül kevés lehetőség van az ismerkedésre. Nálam kolléga kizárva, de nem is lenne esélyes, mindenki jóval idősebb, családos. A társasági élet apad, mindenki a családdal van elfoglalva.

Én két lehetőséget látok: vagy belemegyek egy olyan pasival a házasságba, akiért nem vagyok oda, s alapítok családot, vagy maradok egyedül.

32/N

Igen, ez ismerős. Azt tudom, hogy hónapok múlva kezdtem el önmagam, egyedül is jól érezni. Az elején belevetettem magam az ismerkedésbe, de nagyon hamvába holt ötlet volt.

Aztán most azt érzem, hogy nem kell kapcsolat, mert el nem tudom képzelni, hogy más olyan közel kerüljön hozzám, mint az exem. Akikkel ismerkedtem is nagyon szimpatikusak voltak, de az "ő egy idegen" státuszból nem tudtam őket kivenni a fejemben. Most abban bízok,hogy idővel jön majd valaki, akit még képes leszek lépésről lépésre közelebb engedni magamhoz.