Miért hangsúlyozza a hibáim állandóan?

Második randin vagyok túl egy sráccal (29), nem tudom, hogy legyen-e több, ugyanis a beszólogatásaival elérte azt, hogy legszívesebben abbahagynám az egészet.

Úgy kezdődött, hogy ő keresett meg, írt először társkeresőn. Értelmes pasinak tűnt, így fenntartottam a beszélgetést, de már akkor is kezdte a hülyeséget, pl, hogy neki a barna hajú jönnek legjobban (szőke vagyok), a piszkafa csajokat kedveli(magas vagyok és sportos), aztán élőben a fülbevalómba is belekötött, hogy de randa, mert kő van benne. Ok, aztán a nagyobb orromat hangsúlyozta, és hogy második találkára kivágottabb felsőben jelentem meg (nem durván dekoltált volt, dehát 30 fokban nem fogok neki garbóban mászkálni). Amikor több volt nekem kettőnél, jeleztem, hogy fogja vissza magát, mert nagyon proli, amit művel, rögtön bocsánatot kért és mentegetőzött. Azt is mondta (szerintem ez lehet a kulcs), hogy évek óta nem volt dolga ilyen szép nővel, mint én, DE azt sejti, hogy mivel top kategóriának számítok, én több bókot, dicséretet várok, ezt márpedig ő nem fogja megadni. Itt felálltam és elköszöntem, nagyon felidegesített, megsértett.

Ezt leszámítva jól kijönnénk, ugyanaz az érdeklődési körünk, céljaink, hasonló a gondolkodásmódunk.

Szerintetek is hagyjam a fenébe? Arra gondolok, hogy ha együtt lennénk is elnyomó lenne, rám vetítené ki a múltbeli sérelmeit. Persze most is írogat, hülyít, hogy de sajnálja,tudja,hogy nálam nincs már esélye és mennyire elrontotta az egészet,pedig mennyire akart engem. Nincs értelme folytatni, igaz? Tuti, hogy valami agybaja van.

22/n