Mit tanácsolnátok egy húszas évei elején járó lánynak, hogy kommunikálja le ezt a helyzetet?

Én semmit se kozmetikáznék a tényeken. Ha szóba kerül, kerek-perec megmondanám, hogy eddig nem volt párkapcsolatom. Ebből egyértelmű, hogy testi kapcsolatom nem volt. Azt azért nem érdemes utána részletezni, hogy mondjuk nem is csókolóztál senkivel, vagy plátói szerelmet éreztél más iránt, csak az illető nem vett észre vagy visszautasított. A lényeg, hogy párkapcsolatod nem volt.

Egyébként simán lehet, hogy ezek után a fiú vesz egy nagy lélegzetet, és elmondja, hogy őneki sem volt senkije, csak szégyellte bevallani. :-)

Szóval egyáltalán nem biztos, hogy az jönne le a fiúnak, hogy valami nincs rendben veled. Akinek meg az jön le, az húzzon is el balfenéken!

Nem annyira a kommunikáció a lényeg nálad szerintem, de értem mire gondolsz. Inkább én arra fordítanék energiát, hogy ha negatívan reagál a másik fél, akkor azt te ne vedd magadra, tudatosítva legyen benned, hogy veled nincs semmi baj, és a másik csak nem ért, és beképzel dolgokat. Ez a legfontosabb.

Aztán jön, h jól kommunikáld ki. De szerintem, ha elfut tőled valaki ezek miatt, mielőtt megismerne, az jó hogy elfut. Szóval én nem is finomkodnék ezzel, hanem megmondanám, hogy nekem még nem volt, aztán ha kérdezi, hát éretlennek éreztem magam rá eddig.

Szóval, ez nem bűn, és nem rossz. Ez nem hiba. Ezt nem kell rejtegetni, finoman beszélni róla, mert semmi rossz nincs benne. Szóval, az egész gondolkodásod lehetne más erről. Szóval, szerintem túlgondolod ezt a részét, ÉS ha lelép idő előtt, furának néz és elítél, akkor abból tudod, h ő neked nem lesz jó partner.

Bár, ah hallottam, h mik folynak sok helyen, hogy otthagyják már az elején ez miatt az embert, lenézik, "nem akarnak vele bajlódni", számomra elég fura.