Létezik olyan, hogy a férfi, akivel ismerkedem, kapcsolatfóbiás?

Kb. 2 hónapja ismertem meg egy férfit, mindketten jól érezzük magunkat egymással.

A beszélgetések, a mindennapok, a szex is jól működik, viszont amint komolyabbra fordult a dolog, elkezdett egyre kedvetlenebb lenni, már-már a depresszió jegyeit is mutatni. Az addig vidám álompasi egy szorongó, a kalcsolattól menekülő pasivá változott.

Sokadik nekifutásra elmondta, hogy ő kapcsolatfóbiásnak gondolja magát, sokadik nő vagyok, akivel ugyazaz történik: eleinte minden szép és jó, majd egyszer csak bepánikol és elkezdi félteni a szabadságát. Elmondta, hogy minden szuper velem, az otthonról hozott mintái lehetnek elcseszve.

Abban maradtunk, hogy igyekszünk mindketten dolgozni a kapcsolatunkon, mert akarjuk, hogy működjön. Esküvőt, gyereket is el tudunk képzelni együtt, bár az nyilván még kicsit odébb lesz.

Nem vagyunk gyerekek, 35 évesek vagyunk, én már voltam házas, ő nem, gyerekünk nincs.

Kérdésem a következő: a kapcsolatfóbia egy valóban létező dolog? Ki lehet-e belőle lábalni? Én hogyan tudom a partnerem segítenu?