Lányok, titeket zavarna, ha a férfinak akivel randiztok, lenne egy gyereke az előző kapcsolatából ?

Nem tudom, hogy 30-on felül hogy gondolkoznék, de 22 évesen nagyon is.

sok pasinak 25 évesen van már gyereke, az meg ugye huszonéves nőt akar, akik itt írogattak

Kifejezetten tetszene, egy férfiről semmi nem állít ki jobb bizonyítvány minthogy hogy viselkedik a gyerekével, hogy viseli gondját - érzelmileg, anyagilag.

Eleve nem randiznék olyannal, akinek gyereke van. Még elég fiatalnak tartom magam ahhoz hogy mostohaanya legyek. Szóval amíg bőven találok a korosztályomban olyat, akinek nincs gyereke, addig nálam ez kizáró tényező.

Egyik harmincas éveiben járó kollégámat 2 kisgyerek mellett elhagyta a barátnője. Pár hónap után összejött egy szintén harmincas egyedülálló anyával. Még friss a kapcsolatuk, de eddig működik.

Kizáró ok. Nem vagyok saját magam ellensége, hogy plusz nyűgöt vegyek a nyakamba. Alapból nem akarok soha gyereket, nem hogy másét..

Hiába mondja mindenki, hogy nem akar összejönni gyerekessel (amit megértek, én sem feltétlenül..), de a való életben mégis azt látom, hogy aki viszonylag fiatal, ki is néz valahogy, értelmes is, az ugyanúgy talál párt gyerekesként is, férfi és nő egyaránt. Most, hogy ilyen szinten elterjedtek a mozaikcsaládok, szerintem simán tud egy működő modell lenni, ha minden tagja értelmes, felnőtt hozzáállással bír. Én mégis azt mondom, megadnám magamnak ah esélyt, hogy “első” családban neveljem a gyerekem, nem egy olyan kapcsolatban, ahova mindenki sérülésekkel érkezik. Aztán még bármi lehet, ha beleszeretek egy gyerekesbe, akkor ez a sorsom, ha pedig gyerekkel maradok egyedül és újra kell kezdenem, akkor meg az. Nem tragédia manapság, de örülnék, ha meglenne az esélyem a “normál” családalapításra. 30 felett már máshogy gondolkoznék szerintem, akkor lehet, hogy simán beleférne.

Nem "mindenki" mondta, hanem tizenpár válaszoló.