Fiatal nők körében mennyire gyakori a szingli életmód?

Én közel egy éve nem vagyok párkapcsolatban. Hogy ez kinek szingli, kinek egyedülálló, vagy egyéb, az annyira nem izgat. Én egyedülálló vagyok, más szóval szingli.

Minimális anyagi támogatást kapok, ettől függetlenül párkapcsolati téren egyedülálló/szingli vagyok. Ez a párkapcsolat kategória és ilyen értelemben kell értelmezni a szavakat. Szerintem ebben a témában lényegtelen anyagilag mennyire vagyok önálló. Csak, hogy a nyelvész vitához is hozzászóljak.

Én önként vagyok egyedül, jelenleg nagyon kellemes ez a helyzet, igazán nem roppanok bele, ha még egy-két évig fenn áll.

Az ismerőseim közül jelenleg rajtam kívül egy lányt tudok aki nem is keres párt, illetve olyan fiúkat, akik szeretnének, csak nem találnak.

A választott szingli élet ebben a korban szerintem annyira nem gyakori.

24/N

Mi ez a szingli életmód, én nem értem? Nyílván, akinek nincs párja, az nincs kapcsolatban —> szingli. Most szerinted hány ilyen nő van az országban? Ha csak 20 és 35 között is nézzük, rengeteg. Na, de hogy konkrét példát is hozzak, amire úgy érzem, te talán kiváncsi is vagy:

Unokatesóm, 34 éves, szép, rendes, normális csaj. Van lakása, kocsija (saját pénzből), közgazdász, menő cégnél dolgozik, de azért nem karrierista. Voltak komoly kapcsolatai már nyílván, a leghosszabb 4 éves volt, de egy ideje már egyedül van. Hogy miért? Mert nem talál párt, pedig keres. Egyébként teljesen realisztikus, nincsenek extrém elvárásai, csak valahogy sosem találta meg eddig a hozzá klappoló pasikat. Viszont nem keresgél kétségbeesetten, éli az életét fiatal nőként, utazgat stb, és úgy van vele, hogy majd találkozik valakivel. Egyébként az online randizást nem tudom, hogy próbálta-e már, de egy időben fullon eljárt mindenféle klasszikus, ismerkedésre alkalmas helyre, mostanában visszavett és úgy van vele, hogy a mindennapjai során találkozik épp elég új fazonnal, ráadásul azok nagy része még normálisabb is, mint akikkel szórakozóhelyeken futott össze.

Kontrasztként írom magamat, jóval fiatalabb vagyok (20-as éveim elején). Nem volt még komoly kapcsolatom, mert nem érdekelt, nem volt rá időm, más volt a prioritásom. Még mindig tanulok és még jó sokáig fogok (orvosin vagyok), szóval a szüleimtől sem függetlenedtem még teljesen, de igyekszem minél többet magamnak előteremteni.

Most már szeretnék kapcsolatot, de az a baj, hogy szerintem senki nem megy bele szívesen olyan kapcsolatba (teljesen érthetően), ahol tudja, hogy a másik félnek nem biztos, hogy lesz ideje minden nap találkozni avagy, hogy a kellő időt el tudják-e tölteni egymással. Ebbe belegondolva, ha találnék is olyat, akinek ez nem probléma, valószínüleg akkor is bűntudatom lenne. Egy kapcsolatba bele kell adni 100%-ot, de én lehet, hogy a felét sem tudnám bizonyos időkben. Őszintén nem tudom, hogy mások hogy csinálják, pedig rengeteg ismerősöm van a szakról, aki nem szingli, mondjuk akik hosszú kapcsolatban vannak, jó részük nem egyetem alatt ismerte meg a mostani párját, akik meg igen, azok nincsenek túl régóta együtt. De biztos vannak kivételek.

A lényeg, hogy sokan vagyunk szinglik, nem kell emiatt aggódni, hogy egyszer elfogynak a szinglik :D