Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Fiatal nők körében mennyire gyakori a szingli életmód?
Miért alakult így?
Milyen korosztályból kerülnek ki többnyire?
Mit tennétek meg egy komoly kapcsolatért, mit várnátok el a potenciális férfi partnertől?
Miért szeretnétek párt találni, vagy miért nem?
Ismerkednétek szívesen esetleg az online világban?
Elsősorban azok válaszát várom, akik személyes tapasztalatból tudnak véleményt írni a feltett kérdésre.( a korotokat is megírhatjátok) Másodsorban pedig szívesen veszem minden olyan érdeklődő válaszát, aki a témához hozzá tud szólni valamilyen tapasztalatból kifolyólag.
1#
Én azt nem értem ha tudnak támogatni a szülők és támogatnak is akkor miért ne tehetnék?
Ha ők megszenvedtek pl 1000 dologért akkor én is ugyan úgy szenvedjek meg ha nem muszáj?
Nem elég ha 1000 szenvedés helyett csak 500 szenvedést élek átt?
3.
Nem gond az, csak onnantól nem számít "szinglinek" az illető, gazdasági értelemben. Amivel szintén nincs probléma, amíg nem hangoztatja, hogy az. Továbbá nem adja elő a "de sokat küzdött ő azért amije van" mantrát, mivel a dolog nem igaz.
Amúgy ezt én is utálom...
Szingli.....ezt mondják magukra nagyon sokan, mert jobban hangzik mint az egyedülálló.
A szingli az jól érzi magát egyedül és éppen nem vágyik kapcsolatra és nem is keres.
Itt kis hazánkba viszont, a legtöbben keresnek párt, csak nem jön össze, és nem érzik magukat túl jól egyedül hosszú távon.
Szerintem az egyedülálló jobban hangzik.
Azt fejezi ki, hogy valaki egyedül is boldogul.
6.
De ezt a #3 által írt szülői segítség kizárja. Az illető onnantól nem "egyedül áll" a világban, hanem szülői segítséggel. Ami még mindig nem baj, csak arra kellene valami új kifejezés, mert egészen modern dolog ez.
A szőrszálhasogatástól eltekintve szerintem egyáltalán nem gyakori, hogy valakinek nincs kapcsolata és nem is keres aktívan párt. Én 23 vagyok, a barátaim, ismerőseim nagy része is ugyanennyi, plusz/mínusz 3-5 év. A 99%-uk párkapcsolatban él, el van jegyezve vagy házas.
Nekem azért alakult így, mert béna vagyok a kommunikációban és úgy általában a társas helyzetekben, szóval nálam a társkeresés egy külön "projekt" lenne, amire komolyan fel kellene készülnöm. Nekem ez nem úgy megy, mint a "normális" embereknek, hogy csak pörgök a nagyvilágban, élem az életem, társaságokba járok, egy millió emberrel vagyok rendszeres beszélőviszonyban, aztán egyszer csak összefutok életem párjával. Na erre most nincs sem időm, sem kedvem, az egyedüllét sem zavar különösebben.
Online egyszer próbálkoztam ismerkedni, de az volt a tapasztalatom, hogy a sok f#szkalap, aki az első mondatában erőszakoskodik, hogy szexeljünk elveszi a kedvem az egésztől. Biztos vannak normális emberek is társkeresőkön, de hozzájuk is rossz szájízzel állok, ha az előző 15 üzenettől hányingert kaptam.
Arra mehet a szingli.
Anyám-apám pénzel, de már nem otthon lakom; minden héten mással, ezért nem akarom magam lekötni; utálok mindenkit aki ellenkező nemű; stb: szingli.
Boldogulok egyedül: egyedülálló.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!