Annak nem vagyok jó, aki nekem kell, akinek én kellek, ő pedig nekem kevés. Miért ilyen nehéz olyan embert találni, akivel kölcsönösen akarjuk egymást?

Mert ilyen a karma.

Te is gond nélkül bárkit lekoppintasz, mondván, hogy nem elég jó neked, aztàn meg vagy lepődve azon, ha veled teszik ugyanezt.

Azért van ez, mert nehezedre esik önismerettel foglalkozni. Mást könnyedén kritizálsz, de az nem tűnik fel, hogy aki neked kell, annak kevés vagy, ilyen egyszerű.

Mit gondolsz hányan átélik ezt?

Sokszor emiatt szakítanak.

Ritka mikor valakinek elsőre bejön.

EZ azert van, mert celzottan nyomulsz valakire, aki soha nem is kert beloled. Az ismerkedeshez az kell, hogy egyreszt jol fel tudd hivni magadra a figyelmet, tok mindegy melyik nemhez tartozol. Ha ez megvan, akkor meg nyiltnak kell lenni es felmerni, hogy kik azok, akinek felkeltetted a figyelmet. Ott nem fog visszautasitas varni. Aztan kiderulhet, hogy valamiert nem passzoltok, de ezt a direkt kijelolt celpontu csajozast nem kene eroltetni. Anno fogadasbol csinaltunk ilyeneket, de az inkabb poen volt, mintsem valami hatekony modszer.

Azt kell leszolitani, akinel latod a kolcsonos erdeklodest. Ha nincs ilyen, akkor helyszint kell valtani es az uj helyen is megprobalni felhivni valamivel a figyelmet magadra. IGy elobb utobb celt fogsz erni, es talalhatsz olyat, akivel nemcsak a szimpatia kolcsonos, hanem az ertekrendetek is.

43F