Ki mennyi infót oszt meg az előző kapcsolatairól az újdonsült párjával? Ti mennyit tartotok jónak?

Szóval nagy dilemmában vagyok.

Úgy hozta a sors, hogy olyan életet éltem párkapcsolati szempontból, ami egy átlag pasi számára nem biztos, hogy vállalható. Nem voltam k.r.v.a, de belementem olyan dolgokba, amit később megbántam (kapcsolat jóval idősebb pasival, nős pasival, ezek kombinációjával, volt egyéjszakás kalandom, voltam külföldi pasival is). Kb. 10 pasival feküdtem le 25 évesen, többnyire szingli voltam, nem tudok felmutatni többéves kapcsolatot, se együttélést, se lánykérést. Azért alakult így, mert ők próbálkoztak, én meg belementem abban való félelmemben, hogy úgysem lesz jobb. Egyszerűen nem gondolkodtam, valahogy nem bíztam benne, hogy engem egy rendes pasi is megtalálhat.

Mostmár bánom, mert rájöttem, hogy igazából a saját hülyeségem volt ez az egész, de kitörölni ugye nem tudom mostmár. De felhagytam ezekkel a szarokkal.

A kérdésem, hogyha betalál egy normális pasi véletlenül, akkor mennyire lehetek őszinte? Volt, hogy mondogattam el dolgokat, de nyilván - jogosan - senkinek nem tetszett. De azt sem szeretem, ha hazudni kell, pláne, hogy hajlamos vagyok elfelejteni, kinek mit mondtam. Vagy csak hallhassak el mindent, és csak azt mondjam el, ami belefér?

Ti mit tanácsoltok?