Csajok! Szánnátok időt egy kedves, udvarias és nem kicsapongó férfira, ha randiról lenne szó?

Nekem van egy ismerősöm, aki amúgy nagyon jól ír, még pénzt is keresett vele többször. De amikor udvarolt annó a nőnek, a nő pont ilyenek miatt utasította el, mert a falra tudott mászni az ilyen művész-dolgaitól. Később aztán összejöttek, és sok éve boldog házasok. De még most is úgy beszél erről, hogy csak ezt ne... Amúgy elfogadta ilyennek a férjét, mindenben támogatja, szereti, de ő nem ilyen, és ezt mindketten tudomásul vették... ezzel együtt nagyon szeretik egymást.

Ha bejön, hajrá! De ha úgy alakul, hogy nem, akkor nem kell eröltetni ezt a vonalat. A zenészekkel ugyanez a helyzet egyébként.

Csak akkor mennék el randira, ha szimpatikus az illető.

Nagyon szeretem a művészeteket, és vonzó is, ha egy férfi foglalkozik valamelyikkel. Az idézeted viszont így is nagyon túlzónak érzem.

Első randira nem kell túlzásba esni.

Akkor már inkább Byron She walks in beauty című versét dolgozza fel valahogy, vagy sajátot írjon.