"A szex a legfontosabb dolog egy kapcsolatban." Komolyan mondom, hogy ez engem lehangol. Miért ez a legfontosabb dolog egy kapcsolatban?

Lehet,hogy fura,amit írok,de hidd el,legalább ilyen kellemetlen,mikor egy nő kívánja gyakrabban a szexet,nem a férfi.Csak az ilyet a társadalom "fehérmájúnak",vagy "vérmesnek" nevezi,holott egy nőnek lehet olyan szexuális étvágya,ami még az "egészséges" határon belül mozog,ettől még nem nimfo valaki,az egészen mást jelent,de ezt az emberek 90%-ával nem tudod megértetni (mondjuk én nem is akarom,mert csak rám tartozik).Hidd el,nálunk nőknél is létezik ez a probléma,csak nem "illik" róla beszélni (még mindig),ez a téma még mindig a férfiak privilégiuma,sajnálatos módon.28/nő.

Fiatal vagy, ahogy a korodbeli fiúk is... ahogy idősebb leszel, másra fog helyeződni a hangsúly. Az is fontos kivel jössz össze, hogy a szexért van e veled a srác vagy más mozgatórugói is vannak a párkapcsolatnak.

minden kapcsolat mas, mint ahogyan minden ember is mas. A korodbeli fiuk persze, hogy szexre vagynak. A masik dolog, hogy nehez megtalani azt a tarsat, akinek uolyan igenyei lennenek. En 22 vagyok, egyutt elek a parommal es azt kell mondanom, nekem talan meg fontosabb a szex mint neki, ez nem azt jelenti, hogy nem fontos neki, csak azt, hogy neki a kapcsolatban nem ez a legfontosabb, hanem a szerelmunk, az hogy torodunk egymassal stb. Mindketten dolgozunk, es bizony egy faraszto nap utan sokkal jobb osszebujni, tv-zni, beszelni stb. Kicsit fel kell nojetek ehhez es persze az igenyeknek is csiszolodni kell.

Ha mondjuk megvan a szerelem, akkor mi az akadálya annak, hogy teszem azt gyakran lefeküdjetek? Az idő múlásával ez úgyis ritkázódni fog, amikor meg épp havibajod van, akkor is van nagyjából 1 hét szünet. Én például a barátnőmmel durván 1 év után egy re ritkábban feküdtem le, és nem azért mert untam, hanem csak úgy jött magától.

A "kódolós" válaszhoz azt fűzném hozzá,hogy lehet,hogy az általános felfogás még mindig maradian azt mondja ki,hogy a FÉRFI szexre van "beprogramozva" (bocs,de leginkább a társadalmi /prűd/felfogás által-sztem),a nő pedig a monogámiára - mert nagyjából ezt akartad kifejezni-nekem úgy jött le.Vannak társadalmak,ahol annyira elfogadott mindkét nem szexuális irányultsága,sőt beállítottsága,szokása,élete,hogy nincs igazán különbség a női és a férfi szerepek között.Nekik - szerencsére - sikerült minden olyanfajta prüdériát levetkőzniük,ami - sajnálatos módon - hazánkban még mindig a középkori felfogás felé kacsintgat,nem a haladó gondolkodás felé.Az a káosz,ami nagyátlagban jellemző ránk (rengeteg válás,botrányos szerelmi kapcsolatok),tőlünk Északabbra például azért nem jellemző,mert egy csomó más érték számít az embereknek,és nem ragadnak le olyan primitív kérdéseknél (bocs),hogy szoptatós nő contra állatvilág,nagy mellek - nagy esélyek,de sorolhatnám.Engem is lehangol gyakran az alantas gondolkodásmód,mint Téged,kedves Kérdező.

Azt tanácsolnám Neked,és minden olyan nőnek,akitől követelőzik a pasijuk,vagy "elégedetlenkedik" (nekem a szép szavakkal való szemrehányás is érzelmi zsarolásnak bizonyul,feltételezésem pedig szinte mindig bebizonyosodik utólag),hogy ne hunyászkodjanak meg egy férfi előtt sem,se szexuálisan,se érzelmileg,egyáltalán sehogyse.Van a férfiaknak egy olyan jellembeli hibájuk,hogyha túlzottan a kedvükbe jár az ember,és túlságosan idomul az elvárásaikhoz,a nőt nem önmagáért fogják szeretni,hanem azért a szerepért,amit egy kapcsolat megtartása érdekében a nő felvállal.Ez lelki elnyomás,nem szabad hagyni.Egy nőnek olyan szinten legyen tartása,hogy ne AZ ESZKÖZ-t lássa benne a párja (akár a szex terén,akár bármi más terén),hanem azt a lényt,akinek igenis van önálló akarata,gondolata,érzelme,és persze vágya.