Kifejtenék bővebben akik elítélik a konfliktuskerülő kommunikációt, azoknak hogy zajlik az élete?

Nem kell kiforgatni a szituációkat, te csak magyarázkodsz és kifogásokat keresel ki tudja, hogy mióta. Nem itt kell önmagad megnyugtatására válaszokat kikuncsorogni.

Az nem elodázás, hogy megvárod, hogy lemásszon a fáról, vagy a vezetés. Vezetés közben egyébként sem illik zavarni a másikat. Gondolom nem vezetés közben adta neked oda pl. az ajándékot.

Van egy nagyon fontos dolog, ami szintén egy jó párkapcsolat elengedhetetlen kelléke, de szinte mindenki megfeledkezik róla. Ez az, hogy folyamatosan fejlődjetek és egymást is "hajszoljátok" bele a fejlődésbe, késztessétek a másikat arra, hogy jobb ember legyen. Ezt nem lehet úgy, ha állandóan kegyes hazugságokkal bombázod és nem mondod meg neki ha valamit rosszul csinál.

Amióta a párommal együtt vagyunk folyamatosan fejlődöm minden téren, ezerszer jobb ember vagyok. És ez pontosan azért van, mert kertelés nélkül azonnal megmondja ha valami nem jó vagy valamit rosszul csinálok vagy valamihez rosszul állok hozzá. Ahol ez nincs meg, ott nem lesz fejlődés, ott nem lesz az, hogy jobb emberré váltok. El lehet evickélni egy ilyen tök felesleges kapcsolatban is, csak semmi értelme.

Főleg mivel csak egy bizonyos pontig marad meg ez a konfliktuskerülés. Egy idő után betelik a pohár és az ilyen kapcsolatokban ilyenkor mindig egyszerre zúdítják az összes sérelmet a másik nyakába. Amíg ott helyben azonnal tök nyugodtan, normálisan meg tudtátok volna beszélni a problémát, ez nem fog menni hónapokkal később amikor már tököd kivan a másik hibáival. Olyankor már nem fogod tudni higgadtan megbeszélni, ez pedig csak még több sérelmet szül. Az ilyen kapcsolatok pár év után már utálatba fordulnak át.