Miért rontok el mindig mindent?

bocsi "valami bajom"

Az a baj,h.mindig csak ilyen fiúkat fogok ki.Mindenki tudja h. rendes vagyok mégis megcsalnak vagy szakítanak.Ő kitart mellettem,de mégis ha jót cselekszem az természetes, ha meg rosszat akkor meg úgy leszid mintha csak rosszakat tennék.Volt egy fiú aki mostanában megint irogat h. én rendes vagyok és meg kell becsülni, mégis annó szakított velem mert fontosabbak voltak neki a probléma megoldásai mint én és a kettő együtt nem ment.Sokan csak futó kalandnak akarnak, ha meg komoly a kapcsolat akkor is én húzom a rövidebbet mert mindig van ami nem tetszik nekik,pedig többet teszek értük,mint ők értem(legalább is ami nekem fontos lenne), úgy érzik elég az ha csak velem vannak és nem hagynak el.Pedig én is igénylem a kényeztetést, az ajándékokat stb.de ez csak a kapcsolat elején marad meg náluk, egy idő múlva én lehozhatnám a csillagokat akkor sincs viszonzás.Persze önzetlenül teszem a mit teszem,de egy idő múlva nekem is jól esne ha meglepnének valami aprósággal, h. tudjam h. igen gondoltak rám és tisztelnek stb.de ez csak vágyakozás marad.A mostani párom állandóan a főzéssel nyaggat h. tanuljak meg,de ha csinálok valami egyszerűt,az okés,de mégsem érzem azt h. jót tettem volna,mert utna ha van valami ami nem tetszik akkor egyből jön a leb*szás és úgy érzem mintha én semmi jót sem tennék.Ha megmondom a magamét akkor is én vagyok a rossz,mert akkor olyan mintha nekem semmi nem lenne jó és volt már aki emiatt is engem hibáztatott és összeveszett velem és elment, nem beszélt velem adig amíg le nem nyugodott,szóval már szólni sem merek.Én mindigilyen voltam, veszekedni sem szeretek, kerülöm a balhékat,de végül valahogy mégis mindig belekeveredek.

Sose értettem azt h. ha valaki szeret akkor miért csak a kapcsolat elején kedveskedik ezzel-azzal, utána meg nem, és ha már kérem akkro sem,mert csak "nyűg",én mindig(havonta, 2-3 havonta)biztos meglepemem a "másik felemet"ha szeretem.nálam ez természetes.(úgy látszik fiúnak kellett volna születnem, mert én szeretek ajándékozni vagy udvarolni stb.),de én is ígénylem.Velem van a baj?

Akkor olyan vagy mint én.Nekem is ez a bajom.Mindenki azt mondja h. beszéljük meg a problémákat stb.de sose akarnak beszélni, csak az ő saját dolgaikat, problémáikat mondják,de ha nekem van valami problémám az már nem érdekli őket vagy csak fárasztom vele.Én is ha a párom nem fizet be valamilyen csekket, én izgulok érte(ő le se sz*rja),pedig nekem semmi hátrányom nem származik belőle.Vagy ha nincs elég zoknija akkor egyből ugrom és veszek neki, próbálok róla gondoskodni(gondolom ez vmi féle anyai ösztön),de azért biztos vannak kivételek.A munkahelyemen a közvetlen kollégáim férje vagy párja olyan aranyos és gondoskodó, a munka felét elvállalják és várják el a párjuktól h. munka után még főzzön, mosson stb.Vagy kimosnak ők vagy elteszik másnapra(pl).De én csak olyan fiukat fogok ki akik vmi miatt beleszeretek,de igazából a kapcsolat közepétől már azt veszem észre h. csak én teszek valamit a másikért ő pedig csak lógatja a lábát.