Azokhoz, akik vissza fogadták a megcsaló férjüket, és az óta is jól működik a kapcsolat : mi a titok, ha van, hogy működjön?

AZ ember alapvetően 15...20 év hűségre van beállítva.

De mellette mindig ott van a kitekintés lehetősége is... úgy a nőnek, mint a férfinak is. Mindkettőnél van ennek előnye és hátránya is.

Ennek évmilliós hagyománya van, mint a többi monogám állatnál is.

Persze lehet azt mondani, hogy mi már nem vagyunk állatok, de az ösztönök azért elég erősek.

Hogy mi a titok, hogy működjön? Ebben az esetben a megalkuvó okos feleség,aki megelégszik a sorsával. Egoista,vagy nem eléggé kiszolgáltatott nőknek ez nem fog menni.

Ja várjál leírom a tiktok:

A férfiaknál az erő,a dominancia és a vagyon az érvényesülés három legfontosabb összetevője. A nőknél pedig a szépség,a ravaszság és a társadalmi f@ sz létrán való följebb jutás képessége a három legfontosabb tényező.

Még nagyon fiatalon, 16 évesen ismertem meg az első nagy szerelmemet. Egy éve voltunk együtt, amikor megcsalt. Mivel őrülten szerelmes voltam, bármennyire fájt is, de megbocsátottam. Kellett hozzá néhány hónap, mire félre tudtam tenni ezt a dolgot, jó néhány átveszekedett óránk volt, de azután szépen lassan beláttam, hogy vagy folytatjuk úgy, hogy többé nem hánytorgatom fel a történteket vagy az egész hátralévő kapcsolatunk csak veszekedésből fog állni. Igazából mindkettőnkön múlott, hogy ezek után még 12 évet le tudtunk élni egymással. Egyrészt én soha többé nem hoztam fel a témát, másrészt ő annyira hálás volt ezért, hogy sokkal figyelmesebb, kedvesebb volt velem, mint a megcsalás előtt. Hozzáteszem, két-három év után belőlem eltűnt a szerelem érzése, átvette egy erős szeretet, ő viszont akkor lett igazán szerelmes belém. Mikor 12 év után elhagytam, teljesen összetört, gyakorlatilag a mai napig nem tudta feldolgozni, pedig ennek már 9 éve. Tulajdonképpen, ha nem alakul ki nála egy nagyon erős pszichés betegség, akkor lehet, hogy még a mai napig együtt lennénk, de sajnos kezelhetetlen lett egy idő után és már féltem tőle.

Ez volt az én történetem, leírom egy ismerősömét.

A férfi pilóta, tizenöt éve házas, két gyerekük van. Ahogy az lenni szokott, összegabalyodott egy stewardess hölgyikével. Természetesen lebukott, az asszony megtudta, óriási balhé lett. Hónapokig úgy volt, hogy elválnak, aztán mégis úgy döntöttek, hogy újrakezdik. A nőnek nagyon nehéz volt túltennie magát a dolgon, de végül sikerült és ma már újra boldogok együtt.

Ilyen is van. De a legtöbb ilyen esetben azért nem ennyire happy end a történet. Rengeteg türelem és önfegyelem kell ahhoz, hogy valaki egy ekkora csalódást le tudjon rendezni magában és persze az is nagyon fontos, hogy aki félrelépett, legyen tisztában azzal, hogy mit okozott a másikban és igyekezzen ezt jóvá tenni.

"Tulajdonképpen, ha nem alakul ki nála egy nagyon erős pszichés betegség, akkor lehet, hogy még a mai napig együtt lennénk, de sajnos kezelhetetlen lett egy idő után és már féltem tőle."

Megkérdezhetem,hogy mi volt ez a pszichés betegség? Ami miatt nem mertél v. akartál vele együtt maradni?

A nők általában akkor bocsájtanak meg, ha a férfi színvonalasabb, sokoldalúbb, okosabb, külsőre nagyságrendekkel jobb.

Ha középkorú "Erzsike" aki teljesen átlagos, kissé telt üzemi dolgozó megszokta, hogy a nála sokkal jobban kinéző pl: irodában dolgozó férje, aki a családban mindent megold amin gondolkodni kell, aztán hozza-viszi autóval.Aki mellett van rendszeres nemi élete és kellemes természetű férfi a férje. "Erzsike" látja,hallja a kolléganőitől milyen a kapcsolatuk amiben élnek. Z-né elvált, nem talál normálisat évek óta. H-nénak rendes férje van, de több éve nincs szex a férfi miatt. M-né rendszeresen szexel de a férje egy lepusztult fazon. J-né meg eltart egy pasit, hogy legyen mellette valaki. "Erzsike" megtudja, hogy férjének évek óta vele párhuzamosan kapcsolata van. Nos vagy "nem veszi észre" (hiszen végül is hozzá megy haza) vagy nagylelkűen megbocsájt neki. No vajon miért?