Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tudok dönteni hogy meg bocsájtsak vagy ne?
1 évig voltunk együtt a párommal.
Ez idő alatt ő : - amikor elmondtam neki, hogy megerőszakoltak rá pár napra azt mondta hogy szeretné ha meg történne a dolog (addig azt hitte hogy szűz vagyok)
-6 hónapig nem engedte hogy náluk aludjak, mert azt mondta nem bírná ki hogy úgy kell velem aludnia hogy nem történne meg a dolog
-sokszor szinte egész nap gépezett és nem szólt hozzám, vagy ha abba hagyta akkor telefonozott
-nekem nincs hüvelyi orgazmusom, és szex után nem ajánlotta fel higy kézzel be fejezi (önzőnek tartom emiatt)
-akármilyen munkát ajánlottam neki, neki nem tetszett, pedig már 2x lett általam munkája de amibe jobban kelett dologzni az nem tetszett neki
-nem akar elkoltozni vidékről, pedig nekem és neki sincs itt jövője, rosszabnal rosszabb munkákat vállalunk pedig mindkettonknek van jó végzettsége
-sokszor amikor elmondtam neki hogy depressziós vagyok közönnyel kezelte és rá vágta hogy majd elmúlik... Ő közben amikor ott voltam kint viháncolt, én nem azt szerettem volna hogy ő is az legyen de ajánlott volna fel egy két dolgot hogy elmegyunk sétálni vagy nézünk egy vicces filmet soha sem mondott..
-a hugara sokkal jobban hallgatat mint rám pedig legtöbbször nekem van igazam de ő ezt mindig elfelejt vagy nem értem miért csinálja...
-amikor szakítottam vele és az utolsó együtt eltolott 40 percunkben ő ki ment a kutyájahoz, őszintén meg mondva ez adta meg a végső döntést
Amik mellette szólnak:
-megismertete hogy meg változik
-ha meg ölel mindig meg nyugszom a karjaiba
-sose találnék meg egy ilyen embert akibe ennyire meg bízok, hogy a legféltetebb titkai is elmondom neki
-ő az első barátom, és nagyon szerettem még ezek után is folyamatossan hiányzik de aztán elmúlik mert még mindig haragszom rá.
A kapcsolatunk alatt sokszor amikor elhanyagolt arra gondoltam hogy milyen lehet mással.
De én annyira nehezen ismerkedem, és annyira nincs kedvem megint bele kezdeni őt is a kapcsolatunk előtt 3 éve ismerem csak úgy mertem bele vágni... Nem régen azt írta hogy ő is kezd kiábrándulni a kapcsolatunkbol azért mert szakítottam.. Pedig neki észhez kelett volna térni nem kiábrándulni :(
Lényegében néha lehetetlennek érzem azt hogy vissza jön a kedvem ahoz hogy megint bele kezdjek néha pedig nagyon fáj hogy vége és újra kezdeném.
Valaki segítsen és adjon valami tanácsot hogy jobb lesz e valaha.
20/L ő 22/F
-1 év az nagyon kevés idő,itt még nagyban kéne tombolnia a szerelemnek,szóval ha már ennyire rossz volt,kétséged ne legyen affelől hogy nem vesztesz vele semmit.
-Ez a pasi minden létező formában rossz volt neked,olvasd csak vissza. A te lelki traumáidat,problémáidat semmibe vette,nem érdekli hogy együtt vagytok vagy sem. Hogy érted azt hogy "sose találnék meg egy ilyen embert akibe ennyire meg bízok, hogy a legféltetebb titkai is elmondom neki" ???
Hiába bízol benne,ha el is mondod neki a számodra fontos dolgokat,magasról letojja. Nem nyújt lelki támaszt,nem segít,nem vigasztal. Ugye érted? Még hogy sose találsz ilyet,bárki jobb nála!
-Na,azt hogy ő az első azt megértem. Azért ragaszkodsz,mert ő volt az első barátod,nem tudod még milyen másmilyen kapcsolatban lenni,megértem,én s voltam ilyen helyzetben. De hidd el,ezt csak most érzed így. Pár év múlva már röhösz rajta hogy hogy hihetted azt hogy ő jó lesz neked. Most bizosan úgy érzed,hogy sosem múlik el,csalódott vagy és mérges,de hidd el,minden elmúlik. Tisztázd le magadban,tartsd a szemed előtt mindig,hogy mennyire nem volt jó neked,és hogy ezentúl mennyivel jobb lesz. Ne is gondolj rá,ne idézd az emlékeket,mert az agyunk ilyenkor automatikusan a jót szokta felidézni és elfelejti a rosszat. Légy reális. Fejleszd magad,tegyél meg mindent amit vele nem lehetett. Költözz el végre vidékről,keress egy neked megfelelő munkát,szerrezz barátokat,randizz,ismerkedj. Majd jön másik,ne keseregj.
Hamar találsz valakit aki megbecsül,megért,szexuálisan is passzoltok,odafigyel rád,ráadásul lesz egy jó munkád,önbizalmad,boldog leszel. Hát nem jobb így?
Köszönöm az eddigi válaszokat.
Sajnos így érzek.
Aki engem meg erőszakolt az az egyik család tagom volt aki velem egy korú,a sógornőm és ő tudja csak.
Félek hogy ha más barátom lenne nem fogadna el ezt.
Így van. A párkapcsolat nem csak a testiségekről szól. Ezt pedig teljesen természetes hogy el kell fogadnia. Sőt,nincs is mit elfogadni ezen,ez veled jár,szóval ha te érdekled,és szeret téged,kétségtelen hogy megértően és segítően fordul feléd. Szerintem ezen ne aggódj,ha az én barátomnak mondtam volna el,biztos vagyok benne hogy megértette volna,türelmes lett volna. Hidd el,ez a természetes.
Persze nem kell mindenkinek kitárulkoznod,de ha megismersz majd valakit,akivel jól érzed magad,biztonságban vagy,és tudod hogy megértő veled,esetleg már ismeritek egymást egy ideje,és érzed hogy oda van érted,szeret téged,akkor mondd el,és ha érdekled,és akar téged akkor nem lesz gond!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!