Csak én magyarázom be magamnak?

ha azért nem akarsz szakítani vele, mert nagyon szereted, az édeskevés egy kapcsolathoz, pláne,ha ilyen egyoldalú.

mikor hasonló helyzetben voltunk, engem a párom úgy várt, mint valami sztárt, igyekezett a kedvemben járni, kényeztetni, láttam rajta, hogy milyen szerelmes és boldog, hogy velem van, és inkább ellógott melóból, akárhonnan, csak együtt legyünk.

na, ez a szerelem.

tiétek nem tudom, hogy mi, de hogy a párod nincs oda érted túlsággal,az látszik.

és akkor nem érzed megalázónak ezt a kapcsolatot?

3 hónapja jártok, ez az aranykor, ennek kéne elméletileg a legféktelenebbnek, legszenvedélyesebbnek, legszerelmesebbnek, leglángolóbbnak, legészvesztőbbnek, legemlékezetesebbnek és leggyönyörűbbnek lennie.

ha ez a sok leg, leg nincs meg, akkor érdemes azon elgondolkozni, hogy mit kereselk emelett a fickó mellett, vajon tényleg ő az igazi, vajon nem másként kéne ennek most lennie, és ha most ez van, mi lesz később?

de biztos hogy így van? mert ha így lenne, nem más programokra menne, hanem majd összeszarná magát, hogy végre veled legyen.

ha szeretünk valakit, akkor őt helyezzük előre, akkor elementáris vágyunk, hogy azt a kevés időt is együtt töltsük, és áldozatokat hozunk.

én ebben nem látom a párod részéről ezt a fajta odaadást, lobbanást, ragaszkodást.