Szerintetek se normális ez, vagy csak én reagálom túl?

20 éves lány vagyok és van egy 1 éves kapcsolatom.

Itthon a családi dolgok miatt enyhén szólva nem túl jó a légkör, nemrég szorongással is diagnosztizáltak. Szeretnék elköltözni minél előbb, mert nem akarom tönkretenni magam. Erre lenne is lehetőségem a legjobb barátommal aki történetesen fiú, 6 éve legjobb barátok vagyunk. Egyedül semmiképp nem szeretnék költözni, mert tudom hogy mégjobban magamba fordulnék, lány barátaim nincsenek, a párom pedig nem teheti meg hogy elköltözzön. Viszont a párom nem engedi a költözést, akkor se ha az egészségem múlik rajta. Próbáltam vele megbeszélni, a problémája az, hogy nem vele költözöm össze hanem egy másik emberrel akinek történetesen farka van. Többször is mondtam neki, hogy 6 év alatt nem mászott rám a barátom, pedig lett volna rá lehetősége, ráadásul mélyen vallásos a fiú így semmi olyat nem tenne ami miatt a páromnak aggódnia kéne, de továbbra se tud elmenni afelett, hogy más fiúval költözzek össze.

Szerintem nem normális felfogás, ha ő nyugodtabb a tudatban hogy itthon nekem nem egészséges, a lényeg hogy más fiúval ne lakjak együtt, hogy emiatt ne kelljen aggódnia.

Szerintetek?