Miért viselkedik velem így a barátnőm?

Ha vkinek lehozod az összes csillagot csak azt látja h miattad lett sötét..

Kifelé menne ő már szerintem lehet van is jelentkező,kitudja,de ha ez igy marad nem tennék bele annyit,kb csak annyit amennyit ő is beletesz..

Keves a szex. Akkor szoktam pl en ilyen lenni. Probald ki,ha meggyogyul.

Vizsgaidoszakban en is ideges ves ingerult voltam . Ugyhogya vizsgaidosza utani allapota a mervado.

N

Engem is idegesíteni ha napi többször megkérdeznéd jobban vagyok-e. Ez egy idióta kérdés főleg ha óránként felteszed. Aranyos hogy próbálsz érdeklődni csak nem szabad a ló túloldalára átesni. Aztán az se mindegy mennyire gyakori hogy figyelmetlen vagy ha hozzad beszél. Ez nekem is vesszőparipám és kis híján ment is rá kapcsolatom. Mert számomra a figyelem az hogy a páromat érdekelje mi van velem hogy mik történnek mit olvastam stb. kiemelkedően fontos hisz csöndben ülni egy szobában egyedül is tudok ehhez nem kell hogy párom legyen. Ami még szemetszúrt az a tanulás. Én akkor reagálok így ha nyaggatva vagyok valamivel. Nem lehet hogy túl gyakran hozod fel és már úgy érzi hogy atyáskodsz felette?

Leírom az alapján amit ide írtál mit szűrtem le “barátnői” szemmel. Lehet teljesen lukra futok hisz se téged se a párod se a kapcsolatotokat nem ismerem és ne is vedd bántásnak csak ez is egy nézőpont.

Tehát ha ő írná ki a kérdést: Van egy egy éves kapcsolatom a barátom kedves meg érdeklődő de idegesít. Itthon fekszem betegen meg mozdulni alig van erőm és állandóan azt kérdezgeti hogy vagyok. Hogy lennék ha egy órája is szarul voltam? Meg azzal nyaggat sikerült e tanulnom mintha magamtól nem idegesíteni eléggé hogy nem tudok tanulni még fel is hozza. Egyébként mostanában nem igazán figyel rám talán ezért is idegesít ennyire ez a folytonos kérdezgetése. Beszélek hozzá és látom hogy nincs jelen nem emlékszik arra amit mondtam és nem is érdekli. Mindegy mit hozok fel témaként. Úgy érzem megbukott köztünk a kommunikáció. Állítása szerint ez csak azért van mert fáradt az új munka miatt de nekem akkor is rosszul esik és úgy érzem elhanyagol. Mindketten stresszesek vagyunk de én úgy érzem már nincs hozzá türelmem.

Nagyjából valami ilyesmit tudnék elképzelni az ő oldaláról de én csak magamból tudok kiindulni. Nagyon fontos lenne hogy leüljetek és átbeszéljétek kinek mi csapódott le az elmúlt időszakból. Könnyen lehet hogy ha megmagyarázzátok egymásnak miért alakulnak úgy a dolgaitok ahogy rájöttök mi lenne a megoldás. Mert ha ezt ennyiben hagyod/hagyjátok várható egy szakítás neked is fogy a türelmed (jogosan) neki is és fogalmatok nincs pontosan miért. Nem tudjátok hány tüske van a másikban és min lehetne/ kellene változtatni. Egy nagy és mely beszélgetés ha a problémákat nem is tudjatok megoldani erőt adhat amíg kilábaltak a mélypontból. Nálunk legalábbis be szokott válni.

Lehet, hogy részéről kihülőben vannak az erzelmek, akkor szokott ilyen lenni, hogy mindenben a hibát látják.

Mindenesetre ne hagyd magad, ha hülyeségek miatt leoszt, védd meg magad, ne legyél lábtörlő, mert annál jobban le fog csak alázni.