A párom nagyon válogatós és megbánt azzal, ahogy viselkedik. Mit tegyek?

Relizálj pár dolgot:

1.Nincs olyan, hogy "megbánt", olyan van, hogy megbántódik.

2.Nem "kell" kitenned a lelked a konyhában, ha nem tetszik neki a főztöd, akkor nem tetszik neki, ennyi.

3.Az, hogy ezt így éled meg, lehet egy megfelelési kényszer a választott férfi felé, annak az oka mindig valamilyen apaképpel való zavar, apai/szülői elfogadáskeresés.

Ez egy hülye!

Már rég kidobtam volna a fenébe!

Remélem nem sértelek meg, de esélyes, hogy a föztöd nem olyan amilyen a férjed izlése, és lehet, hogy te úgy érzed, hogy az jó, viszont a férjed reakciója árulkodó. Ha olyan lenne, akkor nem győznéd kapni a bókokat tőle.

Van olyan, akinek ideje/pénze nincs ennyit a konyhába lennie, mégis sikerül a másik embert elégerdetté tennie, és boldogan eszik, ami a fazonnak jó, a feleségnek kevésbé, mert megint azon törheti a fejét (holott két napra szeretettt volna főzni) hogy mit is főzzön.,

Minek főzöl?

Mármint nem értem egyikőtöket se... Ha ő megszokta az éttermet, akkor miért kellett "vállalnod" a főzőcskét? Te minek főzöl neki az első olyan hét után, mikor inkább kajáldában evett?

Amúgy 2 emberre tényleg olcsóbb rendelni valami menüt kajáldából, mint főzőcskézni (hacsak nem krumplistésztán és tojásosnokedlin éltek)

Az megint rejtély számomra, hogy mi neked olyan meglepő a tényen, hogy vannak kaják, amit az ember nem szeret, esetleg nem eszik meg...

Nem túl kedves a párod, annyi tuti.

Közös kasszán vagytok? Mert ha nem, felesleges azon aggódnod, hogy mennyibe kerül. Nem veszett fejsze nyele a helyzet. Bár én nem valószínű, hogy ezt tolerálnám, esetleg akkor, ha minden egyéb téren 100%-osan passzolunk a párommal.

Külön kassza legyen, amibe mindenki bead x összeget megtakarításra a számlák közös kifizetése után. A maradék pénzzel mindenki úgy gazdálkodik, ahogyan kedve tartja. Főzz csak magadra, ő meg eszik, amit ő akar, az ő pénzéből.

Az én párom is elég válogatós, de általában közösen beszéljük meg, mi legyen a kaja. Én kevesebb húst eszem, mint ő. Gyakran elég egy jó leves vagy egy főzelék is, de ilyenkor megsütök neki pár szelet húst. Pár hete főztem répás-rizses csirkemellet. Kiderült, hogy nem szereti a répát összekeverve a hússal. Evett párizsis kenyeret, nem dőlt össze a világ.

De sokszor főz ő is. Párodnak ezt az opciót nem ajánlottad még fel? Vagy ő csak fújolni tud, cselekedni nem?

Én azt tenném, hogy nem főznék neki. Ha akarok, akkor magamnak igen, ő meg egyen, amit akar.

De lehet nem bírnám elviselni, és kiraknám a francba.

>Egyébként az elején leszögezte, hogy neki napi 2X meleg étel kell, és minden nap más, akkor legyek vele, ha ezt tudom vállalni.

És ebből te nem gondoltad, hogy itt bajok lesznek? A srác gyakorlatilag felmért, hogy mennyire lennél alkalmas szolga, és most, hogy mégsem teljesítesz olyan jól, reklamál. Mire számítasz olyasvalakitől, aki az elejétől fogva ilyen szinten alárendel? Hogy majd elgondolkodik és megváltozik? Komolyan?