Hogyan érdemes dönteni egy ilyen helyzetben?

Röviden: 23 éves vagyok, van egy két éve tartó párkapcsolatom, de most megismertem valakit aki úgy érzem tökéletesen passzolna hozzám.

Két éve vagyunk együtt a párommal. Sajnos nagyon kevés a közös érdeklődésünk, és bár személyiségben is csak valamennyire hasonlítunk jól megvagyunk együtt, viszonylag sok időt töltünk együtt és jól ismerjük egymást. Másrészről viszont szexuálisan már nem vonzódom hozzá, semmilyen testi közeledés nem vonz. Nem azért mert nem néz ki jól, csak egyszerűen már egy fél éve nem érzem a vágyat. Amikor lelkileg támogatásra van szükségem azt úgy érzem nem kapom meg tőle és sokszor azt érzem, hogy a munkája miatt háttérbe szorulok és nem kapok elég figyelmet. Ezeket nem tartottam magamban, mondtam neki is (a szexuális dolog kivételével), de nem történt különösebb változás.

Viszont három hete megismertem valaki mást. Ő is kb. velem egykorú, gyakorikérdéseken kezdtünk el beszélgetni. Egyáltalán nem ismerkedés volt a cél, a kérdés amivel kapcsolatban ráírtam is független volt ettől. Beszélgetés közben egyszer csak rákérdezett, hogy nem-e én vagyok az (név szerint) és mondta, hogy rámismert mert bár nem ismerjük egymást, korábban már hallott rólam. Jelenleg 4 éve kapcsolatban van valakivel akivel régen jóban voltam. Nagyon jól elbeszélgettünk, szimpatikus volt és kiderült, hogy sok mindenben hasonlítunk. Eleinte azt éreztem, hogy egy nagyon jó barátság van kialakulóban, de 2 napja előben is találkoztunk. Annyira egy hullámhosszon voltunk, hogy búcsúzóul szerettem volna neki adni egy ölelést, ő pedig az ölelés közben megcsókolt. Utána még körülbelül fél óráig folytattuk egymás ölelését és több csók is történt.

Azóta pedig egyszerűen folyamatosan arra gondolok, hogy milyen jó lenne újra vele. A párom semmit sem tud az egészről, de vele szemben nem érzem ezt tisztességesnek (és nem is az). Minden hibája ellenére emberileg nagyon jó ember és szemétnek érzem magam, hogy ezt teszem vele.

A kérdés: Mi lenne a helyes döntés? Hogyan tovább?

Legszívesebben szakítanék párommal és komolyabbra fordítanám a dolgot a másik személlyel, de nem vagyok már 15 éves, tudom, hogy 3 hét alatt nem ismerhetek meg valakit annyira, hogy felelősségteljes legyen eldobni egy két éves kapcsolatot még akkor sem, ha az érzelmeim ezt diktálják. A jelenlegi párom egyben a legjobb barátom is, szabadidőm nagy részét vele töltöm és szörnyű lenne teljesen elveszíteni.

Megtehetném, hogy az újnak mondom meg, hogy ne haragudjon de ez nem folytatódhat tovább, de úgy érzem, hogy egész életemben bánnám, hogy veszni hagytam a lehetőségét annak, hogy megtaláljam a valódi lelki társam.

A harmadik lehetőség az lenne, hogy adjak időt a dolognak. Jobban meg kéne ismernem ezt az illetőt mielőtt ilyen döntést hozok. Viszont így az ismerkedés a jelenlegi párom háta mögött zajlana, amire egyszerűen nem vagyok képes. Egy utolsó szemét dolog lenne hónapokig ismerkedni valakivel a háta mögött, akár vele maradok végül akár szakítok. Erre nem lennék képes.

Köszönöm annak aki végig olvasta és akármilyen tanácsot tud adni. Nem a megoldást várom, hanem inkább tanácsokat és valakit aki külsős szemmel képes látni ezt. Hiába őrlöm magam két napja, nem jutottam előrébb, és az egyetlen akivel őszintén tudok erről beszélni az érintett a történetben.