Barátnőmnek eltűntek az életéből a barátai, de most kiderült hogy én vagyok az oka! Mit tegyek most?

Barátnőm “jobb mint én”, úgy értem külsőre. Ezt minden mással kompenzálom, sikerrel. Nem is volt ezzel soha gond, boldogok vagyunk évek óta. Az évek során észrevettem hogy a barátnői (akár gyerekkoriak) és a közelebbi munkatársnői egyszer csak kikopnak az életéből, nem keresik többet, majd azt is észrevettem, hogy találkozáskor ezek a csajok már nem is köszönnek neki, elmennek mellette! A régi legjobb barátnő is! Én is ismerem mindet. Az elején nem tetszett egyiküknek sem hogy egy nem éppen szépfiúval van együtt de az ismerkedés során nagyon megkedveltek, baráti kapcsolatba lettem velük én is.

Nagyon nem értettem mi történik minden barátnőjével, nekem azt mondta ő sem, nagyképűek lettek, irigylik őt, elszálltak maguktól. Évekig ment ez, már egy barátnője sincs, sorra elkerülik mind manapság. Ami nekem is elég kellemetlen.

Az egyik csajjal találkoztam egy buliban, ahol részegen elkezdte nekem mondani, hogy sajnál engem, milyen rendes vagyok, ő nem is érti. Azt mondta hogy azért fordul el a barátnőmtől mindenki, mert állandóan engem szíd mindenkinek, rólam panaszkodik megállás nélkül, más témája sincs. Mondta neki mindenki hogy akkor hagyjon ott, de csak továbbra is panaszkodott. Szerinte semmi nem jó neki amit csinálok: keveset keresek, nem jó a szex, nem végzem jól a házi munkákat, unalmas vagyok, az agyára megyek, nem járunk el bulikba, mindig ugyanoda járunk nyaralni külföldre. Én ilyen vagyok, soha nem voltam izgalmas-menő, ezt mindenki tudja. Bulikirály se vagyok és főnöknek való sem, ezt mind tudom magamról. Nem is értem az egészet, én ebből semmit nem vettem észre! Nekem ezeket nem mondja, nem utal rá! Tényleg nem! Mondta a csaj, hogy jobbat érdemelnék, nagyon sajnál engem hogy így a tenyeremen hordozom és ennek ellenére rosszakat mond rólam nekik a hátam mögött. Ezt nem tudta senki elviselni az barátai közül, nem tudták nézni amikor együtt vagyunk akkor hogy szeretem, aztán másnap már negatívan nyilatkozik rólam és panaszkodik.

Szerintetek igaz lehet? Kérdezzek rá vagy mit csináljak? Valahogy nehezen tudom elképzelni hogy igaz lenne, de nagyon furcsa hogy a munkatársnői is elmennek már mellette akikkel közelebbi viszonyba került és azután hogy megismertek engem élőben is. Meg az is furcsa hogy minden barátnője már az első találkozáskor tök negatívan állt hozzám, bunkó volt velem. Azt hittem alapból nem vagyok szimpatikus senkinek.

Mit hinnétek a helyemben? Igaz lehet a dolog?