Nem tudom, hogy jogosan esett-e rosszul vagy túlreagáltam?

Előzményként annyit fontos megemlíteni, hogy december óta vagyunk együtt, de vállalkozóként dolgozik és sajnos a munkamánia csapdájába esett (nagyon jól megy neki ezért anyagilag is).. A munkája mögé helyezett. Nem igazán tudtunk egy fél napot (még hétvégén sem) úgy eltölteni, hogy ne jöttek volna hozzá ügyfelek, vagy neki nem kellett volna kimennie címre. Emiatt voltak konfliktusok, mert nekem a minőségi és megfelelő mennyiségű közösen eltöltött idő fontos. Végül ezt a feszültségforrást nem bírta a kapcsolatunk, szakítottunk nyár elején.

Egy hónap múlva ő keresett meg, hogy nem bír elfelejteni és hogy igyekszik kicsit átszervezni az életét, hogy többet lehessünk együtt. Az igaz, hogy változott, többet keres, odaadóbb lett, figyelmesebb, ami jól esik. Mindegy, ez elég megosztó dolog, hogy felmelegítve csak a töltött káposzta jó, de adtam még egy esélyt ennek a kapcsolatnak.

Azóta is volt több beszeledésünk. Ugyanis szó szerint reggeltől késő estig dolgozik szinte minden nap (van hogy egy nap 16 órát is), emiatt ha találkozunk is, akkor is állandóan fáradt, kimerült, ez a szexuális életünkre is kihat, mert sokszor egyszerűen ereje sincs már rá. Ha nála vagyok, állandóan rohannom kell haza kb szinte kelés után azonnal, mert jönnek-mennek az ügyfelei vagy ő. Nem érzem azt, hogy minőségi időt el tudnánk tölteni. A héten én felvetettem, hogy nekem ez így nem jó, nem érzem így jól magam, mert mások a prioritások. Erre ő magától(!) mondta, hogy sajnos a hétköznapjai ilyenek, de hétvégén nem fog dolgozni és akkor rendesen lesz ideje, energiája rám.

Tegnap délután találkoztunk, átmentem hozzá. Leült a géphez, hogy jajj csak egy 10 perces munkát had' csináljon meg (ami persze nem csak 10 perc volt..). Oké. Aztán hogy elvinné az ügyfeléhez a kész munkát, mert jó pénzt keres vele. Oké. Úgy voltam vele, hogy tudom, mennyire fontos neki a pénz, akkor vigye is el a címre a kész munkát. Aztán elmentünk mozizni, a plázában meg kitalálta, hogy beugrana egy üzletbe, mert korábban hívták oda, hogy valami nem működik és csinálja meg. Szóval egészen konkrétan egy órán keresztül egyedül bolyongtam a plázában, a filmet is majdnem lekéstük. Mire hazaértünk este 11 körül, addigra meg teljesen ki volt már dőlve, akkor is csak a tv elé ledőlt punnyadni. Nem tudom, ez nekem nem volt minőségi idő.

Ma reggel pedig szólt az ébresztő, mert jött az ügyfél és kelni kellett. Oké. Aztán nekem lett volna programom déltől és megbeszéltük a barátommal, hogy tőle megyek el. Ledőlt mellém a kanapéra, én pedig odabújtam hozzá csak úgy kicsit, DE ekkor megszólalt a telefon, hogy megint címre kell menni. Megint ugrás. Én nekem pedig a megbeszéltekkel ellentétesen haza kellett jönnöm, mert nincs lakáskulcsom hozzá. Na és ekkor eltört nálam a mécses, és megmondtam neki, hogy Ő magától(..) mondta, hogy szombaton nem fog dolgozni és lesz normálisan ideje rám, ennek ellenére az egész találkozónk abból állt, hogy végigasszisztáltam, hozy dolgozik. És persze, az is más, ha össze vagyunk már költözve, de így hogy hetente találkozunk 2x (ami általában estétől másnap reggelig tart), így nem tartom korrektnek ezt.

Még korábban beszéltem pszichologussal iphasonló témákról, és ő mondta nekem, hogy húzzam meg a határaimat, hogy nekem mi fér bele és mi nem. És ne hagyjam magam úgy ugrálni, ahogy a barátom szeretné. És tegnap ő nem tartotta magát ahhoz, amit magától felajánlott és nekem ez rosszul esik. Kiakadtam, ideges lettem rá. És mégis ő van rám kiakadva, hogy ÉN miért nem értem őt meg... Kicsit lelkiismeret-fúrdalásom is lett, hohy talán én reagáltam megint ezt túl. :/ Pedig közben ott van bennem, hogy ő nem tartotta magát ahhoz, amit magától kínált fel. És tudja is, hogy nekem fontos, hogy nyugiban, minőségileg együtt tudjunk lenni, ennek ellenére én kb csak asszisztáltam az ő munkaidejét. Nem is tudom, hogy ennek van-e értelme és mégis mi a fenének keresett meg szakítás után. Nehéz ez a hekyzet nagyon. Mert végülis az ő oldalát is meg lehet valahol érteni, ahogyan az enyémet is. Nem tudom.. :/